bla

A Virágénekek Virágvasárnap Hangvirágok, és így köszöntik A megszabadulás ünnepét: Hej, tulipán, tulipán, nem kell Tulipánháború. Faust meg A lebegtető készülékkel, ami A japán császár ajándéka és A rókadémonokat is megmutatja, Az Állatöv titkait kutatja, és azt ajánlja: Ismerd meg magad! A Kaland bölcsőtől bölcsőig tart …avagy mámorító a közjóért tenni, s ha a Szójátszótéren kizöldül a Szó-fa és megpendül a Léghárfa, eljő A bolondok hava is. Akkor aztán (Só ami só) felüthetjük a Szitakötőszótárat, hogy folytassuk a Csigamesét meg a Volt egyszer egy szitakötő történetét, és együtt nézzük Ziffer Sándor képeit!

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Pottyondy Ákos

Kaland bölcsőtől bölcsőig

Bölcsőtől a koporsóig címmel sokan írtak már hosszabb-rövidebb könyvet, novellát, újságcikket. Ezek az írások legtöbbször a születésről, életről és az elmúlásról szólnak. Bármit teszünk, mindennek van kezdete, folyamata, vége, mert cselekedeteink többsége egyirányú.


A természeti jelenségek azonban nem szemlélhetők önmagukban: szoros kapcsolatban vannak egymással. Az anyag nem vész el, csak átalakul! – mondta ki a német fizikus, Albert Einstein (ejtsd: ejnstejn) a 20. század elején. Amikor az anyag átalakul, energia vagy másféle anyag lesz belőle. Gondoljatok csak a hatalmas fára, amely élete végén kidőlve, még korhadó, lebomló törzsével is táplálja a körülötte található élőlényeket.

 

Gyakran gondolunk arra, hogy az emberiség jelenkori tettei hibásak – valamit nem jól csinálunk, a rendszerben komoly probléma van. A végtelennek hitt határok megkérdőjeleződtek, a korlátlan növekedés álma helyett ma a fenntartható fejlődés lényegét keressük. Ez azt jelenti, hogy életünk során csak olyan mértékben használjuk a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, hogy az utánunk következő generációk is legalább a mostani színvonalon vehessék azokat igénybe.
 

Ezt gondolta tovább Michael Braungart német kémikus, és arra a következtetésre jutott, hogy ha még sokáig szeretnénk ezen a bolygón élni, a legjobb, ha tevékenységeink tervezésekor a természeti jelenségeket vesszük alapul.

 

A természetben évmilliók óta egymás mellett zajló folyamatok úgy alakultak ki, hogy a lehető legtökéletesebben kiegészítsék egymást. Mindeközben – és ez nagyon fontos! – soha nem keletkezik hulladék! A szemét a természetben ismeretlen fogalom. Térjünk csak vissza a kidőlt fa példájához: az elhalt fatest nem hulladék, hanem számtalan kisebb állat búvóhelye, elkorhadva pedig tápanyag. Testével táplálja a környezetében található magoncokat, amik hatalmas fává növekszenek, és minden újra kezdődik elölről: bölcsőtől bölcsőig!

 

A természetben tehát nem egyirányú, hanem szinte mindig körfolyamatokzajlanak. A Bölcsőtől bölcsőig (angol rövidítése: C2C a Cradle to Cradle (ejtsd: krédl tu krédl) kifejezésből) szemléletmód az emberi tevékenységeket (például a gazdaságot, ipart, építészetet) természeti folyamatokkal modellezi, az anyagokat nyersanyagoknak vagy tápanyagoknak fogja fel, amelyek biztonságos, egészséges és zárt rendszerben keringenek. A körfolyamatok végén esetleg megjelenő hulladékok egyúttal a következő gyártási ciklusok alapanyagai. Jó példa erre a csomagolóanyag gyártó cég, amelyik cukorból állítja elő termékeit, majd használat után megtisztítja, és kémiai technikával ismét cukorrá alakítja – így új csomagolóanyagot készít. A körfolyamat a végtelenségig ismételhető!

 

A hasonló jó gyakorlatok összegyűjtése, elterjesztése érdekében 2010 elején tíz ország szakemberei kezdtek közös kutatásba. Ha szeretnétek többet megtudni a Bölcsőtől bölcsőig programról, keressétek fel a www.westpa.hu vagy a www.c2cn.eu honlapot!

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek