Ha december, akkor disznótor, és Porka havak meg Gyertyaöntés otthon, mert Szép a… jégvirág Hanyatt és hason. Kirké és Dirké Hatmillió szárnycsapással, Beszélő madarak közt, Izgő-mozgó kontinensek felett , a Decemberi lovasok kíséretével száll a Vörös erődbe. Nem Félreértés. Az Időjáték… Ariadnéja, mint Vándor a zenében, mint Járókelők a bozótsivatagban, lassan lépdel, ez nem Utazás a Szaturnuszig és vissza, de lehet A te színházad, a te képzeleted játéka. Ígyy Nézzük együtt… Mednyánszky László képeit!, olvassuk a Szitakötő szótárat, aztán kérdezheted, hogy Miből van? Hogyan van? – végül azt is Elmesélem, hogy mit rajzoltál.
 |
Tamás Kinga Hanyatt és hason Az eset
Hanyatt Ló háton feküdt, szenvedett. Sírva nézte a futó csillagot, hulló esőt és szikrázó eget. (Néha jótétek adtak abrakot.)
Egy gonosz varázsló bánt el vele, mert a ló aranyló alkonyatkor árkon szökellvén (boldog aranykor!) hátáról porba hullajtotta le.
– Ess hanyatt! – bődült rá kászálódva esett ura, míg porolta magát, s a ló azóta sorsfordulóra
vár, remél akármi szabadulást (lenne négy lábon ezernyi dolga), s újra ledobja (fejben) mágusát.
A visszaeset
Hetedhét Elemér csudálkozva látta, négy láb mered elé könyörgőn kapálva.
-– Hátadon fekszöl? Orrodba hó hull! Talán csak nem vagy odaragasztva? Mondok varázsszót, tudok mágusul: ABRAKOD ABRA, FORDUL JAVADRA, KÍNOD NAPJA HANYATLÓ, Szökkenj talpra, hanyatt ló!
Hanyatt Ló e rímtől menten hanyatt esett. Hanyatt? Négy lábára! (S vígan elügetett.)
Hetedhét Elemér és Hason Ló
Hason Ló boldogan hasalt a fűben, cukrot ropogtatott és verset olvasott.
Nicsak! Ló hason! Az eset hason- ló, mint egykor télen mindjárt felsegélem!
„Hasadról állj fel, lábadon járj-kelj! Ez, izé varázsszó! Szökkenj, mint Hanyatt Ló!
Hason Ló bosszúsan feltápászkodott, arrébb ment pár métert, és tovább olvasott. |