Török Sándor: A felsült óriás és a 9 csoda (mesék)

Ha egy mesében óriás lép a színre,  sejti az ember: a történetben ő testesíti meg a ROSSZAT, őt kell legyőzni, túljárni az eszén, megvédeni tőle a JÓT. De miféle jót és rosszat? És hogyan? Minden mesében mást és másként. Török Sándor történeteivel is így van ez,  érezzük, hogy a vége valahogy jó lesz, és mégis izgulunk, mert hátha mégsem, mert azért nem biztos, hogy ha nyolcszor sikerül a csodát végbevinni, kilencedszerre sem fogy el a mesehős leleménye, akinek az első történetben  Mindenlébenkanál Palkó a neve, és pontosan annyi éves, mint te. Igaz, a csodák  azért sikerülnek, mert a gonosz óriás majd egymillióéves alvásból ébredve semmit sem ismer a mai világból, és a vízcsaptól a telefonig minden technikai jelenséget csodának vél. Igazából tehát a tárgyak a mesehősök,  “akik” emberszerűen gondolkodnak és éreznek, mint a nevető pénztárca és az eltévedt iránytű, vagy a toronyóra, akiről megtudhatod, miért szomorú. Vagyis a mesék végső soron mégiscsak az emberekről szólnak. A legkülönösebb talán  az állatok embervédő egyesületének megalakulásáról és feloszlásáról szóló mese, amelyik nem is zárul a JÓ győzelmével, vagy csak annyiban, hogy az  őrült macska kimondja az igazságot, az embert “saját maga ellen” kellene megvédeni, de ebbe nem tudnak beleszólni az állatok. Ha elolvastad az írást, érdemes meggondolnod és megkérdezned, hogy Török Sándor hét évtizede született írása érvényes-e a mai emberre? 

A csillagszemű juhász (CD)

Hamupipőkéről biztos hallottál már, de vajon ki lehet Hamupipőke királyfi? Ha meghallgatod a lemez nyolc meséjét, megtudod, milyen kalandok várnak Zöld Péterre és a húgára, hogyan jutalmazta meg a Szélkirály a szegény csizmadiát, ki rejtőzik az elátkozott macskacicó bőrében, hová vezet az égig érő paszuly, miért haragudott meg a király a legkisebbik lányára, kitől kért szállást a róka és hogyan vette feleségül a csillagszemű juhász a királylányt. A magyar népmesék egy részét talán hallottad vagy olvastad már, sok fordulat más történetekből ismerős, hiszen akárcsak a népdal, a népmese is folyamatosan formálódik: akárhányszor mesélik el, kicsit mindig változik. Kipróbálhatod: hallgasd meg vagy olvasd el a csillagszemű juhász történetét, aztán próbáld meg elmondani a osztálytársadnak. Ha ő is továbbmondja másnak, az meg egy harmadiknak, negyediknek, és a mese körbejár az osztályban, megfigyelhetitek, hogyan alakítja át a történetet az élő szó.