A tengervíz sós ízű, de kicsit kesernyés, mert magnézium-sókat is tartalmaz. (A MgSO₄-nak keserűsó a régi neve.)

A só szó otthoni (köznyelvi) jelentését meg kell különböztetnünk a szakmai jelentésétől. Otthon elsődlegesen a konyhasót (NaCl) jelenti, bár használjuk a sziksó kifejezést is (NaCO₃) és a pétisó is ismert műtrágya. Tehát – a kémiai szaknyelv „beszüremkedése” miatt – már a köznyelvben sem csak az étel sózására évszázadok óta használt anyagot nevezzük sónak. A kémikusok nagyon pontosan, de kicsit másképp határozzák meg a só fogalmát. Az ő „nyelvükön” a só olyan vegyület, amely pozitív ionból (fém- vagy kivételesen ammónium-ionból) és valamely sav savmaradékából (negatív ionjából) áll. Tetszés szerint párosíthatjuk tehát a periódusos rendszerben található összes fémet (ez több, mint 70!) bármely savmaradékkal. A gyakoribb savmaradékok: klorid (a sósavból), szulfát (a kénsavból), foszfát (a foszforsavból), nitrát (a salétromsavból) és karbonát (a szénsavból). Így tehát a kémia fogalomrendszerében sónak minősül a kalcium-karbonát (mészkő vagy márvány), a kalcium-szulfát (gipsz), a nátrium-nitrát (salétrom), a réz-szulfát (rézgálic) stb. Vannak „vegyes” sók is. Pl. a dolomit egyszerre kalcium- és magnézium-karbonát. A timsó nátrium-alumínium-szulfát.

Sók sokféle kémiai folyamatban keletkezhetnek. Ezek közül csak az egyik – bár kétségtelenül a legismertebb – az, amelyben valamilyen sav és lúg egymásra hat, azaz közömbösítik egymást. Ilyen folyamat pl. az is, amikor a habarcs (vagy a friss meszelés) megköt. A habarcs – pontosabban a benne lévő oltott mész – ugyanis lúg; nem is gyenge, amit onnan tudhatunk, hogy az oltott-meszes gödörbe beleesni nagyon veszélyes. Ez a lúg a levegőben lévő szén-dioxiddal – ami a szintén a levegőben lévő vízgőzzel együtt szénsavat alkot – reagál; közömbösítik egymást, s eredményként mészkő képződik. Ez a mész(kő) ragasztja össze a habarcsban lévő homokszemeket, s azzal együtt a téglákat is.

A NaCl kristályrácsa kockarács, amelyben minden Na-iont (a kocka hat lapjának megfelelően) 6 kloridion vesz körül, s viszont.

Tevékenység:

NaCl-kristályrács felépítése pálcikamodellből

·       4-5 fős csoportoknak egy-egy csomag. Benne: kétféle színű, 6-ágú elemek (mindkét színűből 8-10 db) és összekötő pálcikák (kb. 40 db).

·       Ezekből kell a kristályrácsot felépíteni. Egyetlen szabály: „ugyanolyan színűek nem lehetnek szomszédosak”.

·       Megállapítandó: Egy A elemet hány B elem vesz körül – és viszont? (Koordinációs szám. Jelen esetben 6:6)

·       A kristályrács atomi szintű rendje a makroszkópos rendet is meghatározza. (Kocka)