Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Az Állatöv titkai - Természettudományos jegyzet Az asztrológia abból indul ki, hogy ki melyik csillagjegyben született. Az északi féltekéről (így hazánkból is) több mint 50 csillagkép látszik. Miért éppen az a tizenkettő lett nevezetes a csillagjósok számára, amely minden horoszkópban szerepel? Azért, mert ezek éppen azon a képzeletbeli körön vannak, amelyet a Nap látszólag végigjár. Ez azonban teljesen véletlen. Semmiféle okszerű összefüggés nincs a Nap helyzete és a délben a Földről nézve éppen ugyanabban az irányban lévő csillagok között. Az ikrek hava azért május 22. – június 21., mert a rendszer kigondolói úgy látták, hogy a delelő Nap és az Ikrek ilyenkor vannak nagyjából egy irányban. Ekkor azonban az Ikrek csillagai (Castor és Pollux) nem látszanak, mert nappal a delelő Nap „mögött” vannak, éjszaka meg a látóhatár alatt. Az Ikrek téli csillagkép, decemberben látszik jól. Vagyis nagyjából fél évvel a róla elnevezett hónap előtt vagy után. Ez az „eltolódás” természetesen a többi csillagképre is érvényes. És ezzel még nincs is vége az állatövi jegyekkel kapcsolatos „elcsúszásoknak”. A Föld tengelyének ingadozása (precesszió) miatt ma más a Nap és a csillagképek egymáshoz viszonyított helyzete, mint 2000 évvel ezelőtt, amikor (a babiloni papok magyarázatai alapján) kezdett kialakulni a 12 csillagképből álló horoszkóp-rendszer. Akkor a Nap valóban abban a csillagképben tartózkodott, amelyikről elnevezték. Ma már nem. Nagyjából egy hónap a különbség, tehát amikor arról beszélünk, hogy valaki a Bika jegyében született, a Nap valójában a Kos csillagképben tartózkodik. |