- „Nem is hasonlítok magamra ezen a képen”. A hasonlóságnak van köznyelvi és matematikai jelentése. A köznyelvi értelemben vett hasonlóság nem olyan pontosan definiált, mint a matematikai. Ha valakinek bizonyos arcvonalai emlékeztetnek egy másik emberére, azt mondjuk, hasonlítanak egymásra, és finomíthatjuk hogy nagyon, kicsit vagy alig.

A matematikai hasonlóság a geometria fogalma. Két síkidom (vagy mértani test) hasonló, ha a szögeik megegyeznek, s az oldalaik (vagy éleik) egymáshoz való aránya is ugyanaz. Ettől még lehet az egyik mikroszkopikus kicsinységű, a másik meg óriási, mégis hasonlóak. Az egybevágóság a hasonlóságnak az az esete, amikor minden mérete megegyezik a két alakzatnak.

Érdekes eset, amikor valami jellegzetesség csak az arc egyik felén jelentkezik. Szinte természetes, hogy az arcunk bal és jobb oldala nem pontos tükörképe egymásnak.

Tevékenység: Ezt mi magunk is megvizsgálhatjuk, ha rendelkezünk olyan arckép-párral, amelyikből az egyik a másiknak – számítógépes technikával megfordított – tükörképi változata (vagyis a jobb és bal oldal fel van rajta cserélve). Ha ezeket a képeket pontosan az orr középvonalában félbehajtjuk, a kapott „fél-arcok” párosításával össze tudunk állítani olyan arcot, amelynek mindkét fele az igazi arckép ugyanazon oldalának felel meg. Néha szinte megdöbbentő, mennyire más egy ilyen arc jellege, mint az igazié.