Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
|
SEGÉDANYAG
Tóth Istvánné Óravázlat
Természetismeret óra 5. osztály
A visszatérés ígérete című cikk alapján
Az órán a tanulók 4 fős csoportokban dolgoztak. A csoportokat az előző órán megalakítottuk és az előzetes feladatokat a csoport tagjai között felosztottuk. Előzetes feladatok: Internetes böngészés: az őszi hónapok régi elnevezése. Időjárás megfigyelés a hétvégén: hőmérséklet mérése, a szél és a csapadék jellemzőinek megfigyelése. Színes levelek gyűjtése. Szülőktől, nagyszülőktől érdeklődni, hogy milyen növényeket takarítanak be ősszel? Internetes böngészés: néhány Magyarországon előforduló madár tápláléka (házi veréb, fácán, füsti fecske, fehér gólya, seregély, erdei fülesbagoly, közönséges daru, széncinege).
Bevezetés, ráhangolás Őszi fotó, majd beszélgetés. Melyik évszak van most? Miért tartják az őszt sokan szomorú évszaknak?
Mi jellemzi az őszt? Csoporton belül mindenki kap egy feladatot 1. csoporttag A borítékban az őszi hónapok neveit találod összekeverve. A mai nevük mellé keresd meg a régi elnevezéseket is!
Melyek az őszi hónapok? 1. 2. 3. A mai nevük mellé írd le a régieket is!
2. csoporttag
Olvasd el a versrészletet és tanulmányozd az adatokat! Magyarázd meg Arany János Toldi estéje című versének sorait!
„Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele, Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja. És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.”
Napkelte napnyugta időpontja
Szeptember 1. 600 1925 Szeptember 5. 605 1919 Szeptember 10. 612 1909 Szeptember 15. 619 1859 Szeptember 20. 625 1848 Szeptember 25. 632 1838 Szeptember 30. 639 1828 Október 5. 646 1818 Október 10. 653 1808 Október 15. 700 1758 Október 20. 707 1749 Október 25. 715 1740 Október 30. 722 1732 November 5. 625 1629 November 10.639 1615 November 15.646 1609 November 20.653 1604 November 25.701 1559 November 30.707 1556
2. Számold ki, hogy szeptember 1-jén és november 30-án mennyi ideig tart a nappal és mennyi ideig az éjszaka! (Egy nap 24 óra, egy óra 60 perc)
Mikor állítjuk az órákat a téli időszaknak megfelelően?
3. csoporttag Olvasd el a versrészleteket és a Szitakötő folyóirat 10. oldalán az első két bekezdést! (Időjárás megfigyelési adataidat is használd!)
Fésűs Éva: Az évszakok /részlet/ „Szélcipőben jött az ősz, Fázós fák alatt osont, Míg a gazda szüretelt, Lepergett a sárga lomb.”
Arany János: Toldi estéje /részlet/
„Őszbe csavarodott a természet feje, Dérré vált a harmat, hull a fák levele…”
Hogyan változnak meg az időjárás jellemzői ősszel?
Hőmérséklet Szél: Őszi csapadékfajták: Melyik a két legcsapadékosabb hónap Magyarországon?
4. csoporttag
A magaddal hozott színes levelekből készíts egy hangulatos képet!
A megoldásokat egy–egy csoporttag ismerteti a többiek számára. A levelekből készített alkotásokat a táblára rakjuk.
Mi történik ősszel a természetben?
A levelek elszíneződnek, majd lehullnak a fákról, a növények termést, magot érlelnek, száll az ökörnyál, az állatok felkészülnek a télre.
1. csoporttag
Miért változik meg a fák levelének színe ősszel? Olvasd el a mellékelt szöveget és húzd alá a választ!
„Klorofill Ez egy olyan összetett vegyület, amelytől a zöld színüket kapják a növények. Neve a görög chloros (zöld) és phyllon (levél) szavak összetételéből származik. Hogy lesz a zöldből sárga és piros? Ősszel a növények anyagcseréje lelassul, a tápanyagok a levelekből a gyökerekbe vándorolnak, a színanyagok pedig lebomlanak. A klorofill helyét kezdetben a karotin váltja fel (ez adja a sárga színt), majd ahogy csökken a hőmérséklet az antociánok és a csersav, azaz a vörös színt adó vegyületek veszik át a vezető szerepet. A sárga vagy vörös színek azért maradnak meg, mert a vegyületek, amik alkotják, nehezebben bomlanak le, mint a klorofill. Bizonyos növények elszíneződése már nyár végén elkezdődik, míg másoké csak októberben. A színváltás függ az időjárástól is. Az aszály és a fagyok nagy ellenségei a hangulatos, színes lombkoronának.”
2. csoporttag
Ősszel érik a legtöbb gyümölcs, ilyenkor szedik fel a zöldségfélék többségét. Sorolj fel olyan növényeket, amelyeket ősszel takarítanak be! (Az előzetes feladat alapján.)
Gyümölcsök: Zöldségfélék:
3. csoporttag
Mi az ökörnyál? Olvasd el az alábbi szöveget és fogalmazd meg röviden!
„Főként ősszel tapasztalható, hogy a legkülönbözőbb fajú pókok (legjellemzőbb a farkaspókokra – Lycosa spp.) kicsinyeiben fölerősödik a hajlam, hogy kiemelkedő tárgyakra vagy növényekre kapaszkodjanak fel. Ezek csúcsán hosszú fonalakat bocsátanak ki szövőmirigyeikből a szélbe. E fonalak vitorlaként működnek: a szél belekap a szálakba és – ahogy hosszabbodik a fonál és erősödik a húzóerő – velük együtt fölkapja a pókokat. Ez a módszer hatékonyan segíti a pókok terjedését (amelyek zöme a túlnépesedés miatt elpusztulna, ha helyben maradna). Sok pók a fonalai segítségével több ezer méter magasra is emelkedhet a légkörben, és igen messzire juthat. A fűszálakhoz, bokrokhoz és más növényekhez tapadó, általunk látható ökörnyálhoz, azaz pókfonalakhoz az esetek többségében már nem tartozik pók: azok már valahol másutt járnak – ha élnek még.”(Pesthy Gábor
4. csoporttag
Olvasd el a Szitakötő című folyóirat 10. oldalán az utolsó bekezdést! A nálunk élő madarak egy csoportja hogyan készül fel a közelgő télre?
Feladatok megbeszélése és értékelése.
Játék A megbeszélés után a csoportok mag-felismerési játékban vesznek részt. 20 db számmal jelölt kémcsőben különböző magok vannak, ezeket kell felismerniük. (Alma, szőlő, paprika, lencse, csicseriborsó, bab, árpa, rizs, búza, napraforgó, vörös lencse, sárgaborsó, mák, szezám, mogyoró, tök, len, pisztácia, kukorica, köles magja)
A játék értékelése
Hogyan alkalmazkodnak a madarak a téli megpróbáltatásokhoz?
1. csoporttag (Az előzetes feladat segítségével.) Csoportosítsd a felsorolt madarakat! Betűkkel válaszolj!
Állandó madár: Költöző madár:
házi veréb fácán fehér gólya közönséges daru erdei fülesbagoly széncinege seregély füsti fecske
Mely madár étlapján szerepelhetnek az alábbiak? Az előző feladatban felsorolt madarak közül válogass!
Békák, ebihalak, rágcsálók, szöcskék, sáskák, apró halak: Rovarok (cserebogarak) bogyók: Gyommagvak, apró rovarok: Olajos magvak, peték, pókok, hernyók: Rágcsálók (egerek, pockok), verebek, kis testű madarak: Repülő rovarok, lepkék, szúnyogok, legyek, pókok: Növényi hajtások, magvak, füvek, rovarok, kisebb madárfiókák, kisebb emlősök: Gyommagvak, rovarok, férgek:
Milyen kapcsolat van a madarak tápláléka és a költözés között?
2. csoporttag
Olvasd el a Szitakötő folyóirat 10.-11. oldalán lévő szöveg madárvonulásra vonatkozó részét! Hányféle madár szerepel a cikkben? Írd fel a nevüket!
A seregély hasznot és kárt is okoz a mezőgazdaságnak. Miért?
Miért repülnek a seregélyek csapatban?
3. csoporttag (A gyerekek egy térképvázlatot kapnak, ezen a fehér gólyák által megtett útvonal van bejelölve.) A térképen bejelölt útvonalon repülnek a gólyák és a fecskék Fektesd rá a fonalat az útvonalra és mérd meg, hogy mekkora távolságot tesznek meg! Számold ki, hogy egy nap alatt mekkora távolságot repülnek, ha ezt az utat kb. 2 hónap (60 nap) alatt teszik meg
4. csoporttag Mit tehetsz a madarak téli védelmében?(Természetismeret könyv 29. oldal)
Miért kell etetni télen a madarakat?
Mi adható télen táplálékként a madaraknak?
A feladatok, és az óra értékelése.
|