Gyerekek: 8-9 évesek (3. osztály)

Tanóra: Magyar irodalom

Meseolvasás önállóan

Beszélgetés az olvasottakról: Miért humoros? Kik a szereplők? Miért műmese? Mi a különbség a műmese és a népmese között? És a hasonlóság?

Nyitókör: Add tovább más hangsúllyal, más mimikával, gesztussal: „Részemről a szerencse!”, „Ki fia, borja vagy?”

Differenciált munka: (képességeknek megfelelően, fejlesztve a gyerekeket azon a szinten, ahol állnak)

1. kiscsoport: Kérdések írása az olvasottak alapján. A kérdéseket a többi kiscsoportnak teszik fel az ellenőrzés során.

2. kiscsoport: „Füllentő” írása: két igaz, egy hamis állítás írása a szöveg alapján. A többieknek felolvassák, akik ujjukkal jelzik, hányadik állítás volt hamis.

3. kiscsoport: Dramatizálás. Szereposztással.

4. kiscsoport: A mese folytatása többféleképpen.

5. kiscsoport: Mondd másképp! Szómagyarázatok írása cédulákra (vadász, medve, kalauz, rengeteg erdő, úttalan út, marcona külső, ki fia, borja vagy, az meg mi fán terem, puska, morfondírozott, jó helyen kapisgálsz, ismeri a dörgést, részemről a szerencse). A többiek párosítják majd, melyik kifejezés mit jelenthet.

6. kiscsoport: Felolvasásra való felkészülés. Mesélős stílus, jó hangsúly, hangerő, hangszín.

7. kiscsoport: Szituációs játék: „Jó helyen kapisgálsz!”, „Ismered a dörgést!” köré élethelyzetek kitalálása, bemutatása. A szövegkörnyezet helyes megválasztása.

Beszámolók meghallgatása.

Medvevadászat című játék (Dr. Náday Béla nyomán, tőle tanulva): a gyerekek visszhangozzák az előmondott szöveget, utánozzák a mozdulatokat. „Menjünk medvét vadászni!” (két kézzel ütemesen ütve a combunkat eljátsszuk, hogy megyünk). „Menjünk tovább!” (tovább ütögetve a lábunkat) „Nini, hopplá, mit látok!” (kéz a szemhez, távolba tekintve) „Egy híd. Menjünk át rajta!” „Menjünk!” (mellkas ütögetése finoman ökölbe szorított kézzel) „Átértünk. Menjünk tovább!” (újra láb ütögetése kézzel) „Nini, hopplá, mit látok! (kéz a szemhez, távolba tekintve) „Egy mocsár. Menjünk át rajta!” „Menjünk!” (cupp-cupp hanggal kísérve, helyben lépkedve) „Átértünk. Menjünk tovább!” (tovább ütögetve a lábunkat) „Nini, hopplá, mit látok!” (kéz a szemhez, távolba tekintve) „Egy nagy hegy. Másszunk fel rája!” „Másszunk!” (helyben járva, kezünket a magasba emelve, mászást utánozva, nagyokat sóhajtozva közben) „Felértünk. Menjünk tovább!” (láb ütögetésével a járást jelképezve) „Állj! Itt egy barlang. Menjünk be!” „Menjünk!” (lassan, tapogatózva úgy tesznek, mintha bemennének a barlangba) „Hohó! Mi ez???” (mindenki a közelében álló társ fejét kezdi tapogatni) „Hiszen ez szőrös, nagy a füle, hideg az orra… De hiszen ez egy medve! Ki a barlangból! Fussunk!” (sietve, gyorsabb ütemben ütögetve a lábunkat) „Le a hegyről!” (mászást, ereszkedést mímelve) „Át a mocsáron!” (cupp-cupp…) „Át a hídon!” (dübörögve a mellkason gyors ütemben) „Átértünk. Állj!” (hátranéz a vezető, kezét szeméhez emelve néz a távolba) „De hol a medve??? … A medve alatt leszakadt a híd.” (nagy sóhajtás)

A gyerekek egyik kedvenc játéka a Medvevadászat, lehet más helyszínekkel, mozdulatokkal bővíteni.