A cellulóz

A cellulóz poliszacharid: nagyon sok szőlőcukor-molekula összekapcsolódásával kialakuló láncmolekula. A cellulóz-molekula lánca egyenes, ezért alkalmas , hogy a növények szárában szilárdító rostokat alkosson. A fatörzs (vagyis a fa-anyag) döntő része cellulóz. Ez a Föld legnagyobb mennyiségben előforduló szerves vegyülete.

A rostos ételek fogyasztása fontos a jó emésztés érdekében. Ez annak ellenére így van, hogy a cellulózt az ember emésztőrendszere nem képes lebontani. Hiába áll csupa szőlőcukor-molekulából, nincs tápértéke.

Szerves, organikus.

Régen az élőlényekben (organizmus) előforduló anyagokat nevezték szerves vegyületeknek (organikus), és föltételezték, hogy a szerves vegyületek fölépítéséhez az élőlények speciális képessége, az életerő (latinul vis vitalis) szükséges. F. Wöhler azonban 1824-ben diciánból (tehát szervetlen vegyületből) víz hozzáadásával oxálsavat (sóskasavat) állított elő. Ekkor még ő maga sem ismerte fel, hogy ezzel lényegében megdöntötte a vis vitalis elvet. Amikor azonban 1828-ban ammónium-cianát hevítésével karbamidot állított elő (vagyis azt az anyagot, amelyet addig csak vizeletből tudtak kinyerni), már „kitört a botrány”. Wöhlert némelyek az ördöggel való cimborasággal vádolták.

Ma a szerves kémia a C-lánc-alapú vegyületek kémiája, ahol a C-láncot alkothatja 1, 2, 3 ... 50, 60 C-atom is. A műanyagkémia ma már nagyon sok olyan szerves vegyületet ismer, amelyik nem fordul elő az élőlényekben.

Miért éppen a szénatom alkalmas arra, hogy a szerves vegyületek alapja legyen? Éppen azért, mert egymással összekapcsolódva láncokat képes alkotni, s ezekhez a láncokhoz  gyakorlatilag végtelen változatban kapcsolódhatnak más atomok, atomcsoportok.

Képes-e más elem atomja ugyanerre? Azaz lehetséges-e nem C-alapú szerves kémia és nem C-alapú élet? Még a Si atom képes valamelyest láncképzésre (hiszen kémiailag rokona a szénnek), de ez a láncképzés nagyon korlátozott, a lehetséges változatok száma nagyságrendekkel kisebb, mint a C esetében. Ma tehát úgy látjuk, hogy csak a C-vegyületek sokfélesége elegendő „gazdagság” ahhoz, hogy az élet alapja legyen.

Papír. Pénz-papír: fémcsík, UV-ellenőrzés.

A papírpénzben olyan minták vannak, amelyek csak UV fénnyel megvilágítva látszanak. Ez úgy lehetséges, hogy ezek a jelek olyan festékből állnak, amelyek az UV fényben fluoreszkálnak (azaz a fölvett fény hatására maguk is fényt bocsátanak ki). A közönséges látható fény azért nincs ilyen hatással ezekre a festékanyagokra, mert annak kisebb az energiatartalma, mint az ultraibolya fénynek.