1) Korallok

A korallok vagy más néven virágállatok a csalánozók törzsének tagjai. A korallok közé tartoznak a trópusi óceánokban élő korallzátonyokat alkotó organizmusok, amelyek kalcium-karbonátot kiválasztva hoznak létre szilárd vázat. A koralltelepek fontos szerepet töltenek be a tengerek ökoszisztémájában, ugyanis számos élőlény számára biztosítanak élőhelyet: tengericsillagoknak, rákoknak, halaknak.

• A korallok életben maradásának és fejlődésének egyik legfontosabb feltétele a tengervíz hőmérséklete (a korallnövekedés optimális hőmérséklete 23-27 Celsius fok, de télen sem süllyedhet tartósan 18 Celsius fok alá). Ilyen hűvös körülmények között ugyanis csak kevés korallfaj fordul elő, és csak elszigetelt telepeket alkotnak.
• Korallzátony-képződés csak sekély vízben mehet végbe; az optimális vízmélység legfeljebb 20 méter. A korall fényérzékenységét mutatja, hogy ötven méteres mélységben már mintegy ötven százalékkal csökken a korallfajok száma, száz méter alatt pedig gyakorlatilag nincs zátonyépítés. A sekély víz azért nélkülözhetetlen, mert a zátonyépítő korallok szimbiózisban élnek egy algafajjal, amelynek viszont fényre van szüksége a fotoszintézishez.
• Fontos tényező még a sótartalom; ez optimális esetben 34-36 ezrelék.
• A megfelelő táplálék- és oxigénellátáshoz állandó hullámmozgásra, vízáramlása van szükség.

A korallok érzékenyen reagálnak a tengervíz elszennyeződésére és a felmelegedés hatására növekvő vízhőmérsékletre, ezért igen veszélyeztetettek. A sarki jégtáblák olvadása miatt – a mérési eredmények szerint – a tenger szintje évente 0,9 centiméterrel nő, hőmérséklete fokozatosan emelkedik. A vulkáni kúp süllyedésének tempója ideális esetben megegyezik a korallváz épülésének sebességével. És vajon a vízszint emelkedésének tempója?

2) A mozgás sebessége függ attól, hogy mihez viszonyítjuk

(„egy év alatt néhány milliméteres mozgás”)

1.) Keressünk példákat mozgásokra, amelyek olyan lassúak, hogy folyamatukban nem láthatók!

Haj, köröm növekedése

Hold telése, fogyása

A növények növekedése

Óramutató forgása

2.) Hasonlítsuk össze az óramutató forgását és a Föld keringését!

Melyik gyorsabb? Az attól függ... Ld. alább!

3.) Az előre-haladó és a forgó mozgás különbsége

Az óra mutató csúcsának „haladó” sebessége: 1-2-3 cm/óra

A Föld „haladó” sebessége Nap körüli keringésében: 30 km/s = 108 000 km/óra

Az óramutató forgásának sebessége (fordulatszám/idő):
1 ford./12 óra = 2 ford./nap = 730 ford./év

A Föld fordulatszáma a Nap körül: 1 ford./év

4.) Forgómozgás esetén:

A kerület pontjának „haladási” sebessége: kerületi sebesség (út/idő)

Forgási (elfordulási) sebesség: szögsebesség (fok/idő; fordulat/idő)

5.) Az Egyenlítőn álló tárgy
kerületi sebessége: 462 m/s
szögsebessége: 360o/nap = 1 fordulat/nap