Makói Általános Iskola 4.c osztály

 

 

A napközis foglalkozás során dolgoztuk fel a Repül a …repül a … című szöveget, amivel kapcsolatosan átismételtük a növényekről tanultakat. 

 

 

I. Ráhangolódás: Repül, a repül a című játék. Ha repülő dolgot mondok, akkor felálltok és kiteszitek oldalra a kezeteket, mintha repülők lennétek, ha nem repülő dogot mondok, akkor leguggoltok. 

 

 

Ötletbörze: 

Eszközszükséglet: csomagoló papír, filctoll

Feladat: Mit tudtok, mi jut eszetekbe a repül szó hallatán. Gyűjtsetek össze mindent, ami eszetekbe jut. 

A csoport tagjai különböző színű filctollal a csomagolópapírra írják, ami a repülésről az eszükbe jut. Ezután a lapokat a táblára tesszük, majd összehasonlítjuk. 

 

 

II. A szöveg feldolgozása

 

Hangosan felolvassuk a Repül a …repül a …cikket.

Megbeszéljük miről szól ez a szöveg. 

 

- Mit gondoltok hogyan szóródnak szét a növények magjai?

- Szétszórhatja maga a növény, valamint a szél, a víz, és az állatok.

- Miért szórják a növények a magvaikat távolabbra?

- Ha az összes mag a növény mellé hullana, akkor az életterük nagyon hamar kicsi lenne számukra, ezért igyekszenek a növények minél messzebbre eljuttatni a magvaikat.

- A költözés ideje alatt mi védi szerintetek a magokat?

- A magház.

- Hogyan keletkezik a mag?

- Megporzással.

- Mi a virágok feladata?

- Biztosítják a növények szaporodását.

- Nevezzük meg a virág szaporító szerveit!

- Porzó, termő, amely áll a magházból, bibeszálból és a bibéből.

- Milyen külső erők segítik a megporzást?

- A megporzást a szél és az állatok is elvégezhetik, valamint a víz.

- Hogy megy végbe a megtermékenyítés? Ki emlékszik rá?

- A porzó kinyitja a portokot, amikor a benne levő virágpor megérik. A virágpor eljut a termőre és a bibére ragad. A virágpor eljut a magházba, ahol megtermékenyíti a magokat. A magház megérik és terméssé alakul át, amely a magvakat tartalmazza.

- Milyen különleges megporzások vannak?

- Szélporozta növények. Virágpora nagyon könnyű és száraz, hogy könnyen repülhessen a levegőben. Pl.: fenyők

- Keressük meg azt a szöveg részletet, amiben erről írnak! Olvassuk fel!

- Milyen megporzás van még?

- Rovarok által végzett beporzás. A növények ragacsos virágpora az állatok testére tapad. A rovarok a portokot lökdösik, hogy bejussanak a virágkehelybe, ami ha elég érett kinyílik és szétszórja a virágport. A rovarok virágról virágra szálldosva szétszórják a rájuk tapadt virágport, és így termékenyítik meg a növényeket.

- Mivel vonzák magukhoz ezek a virágok a rovarokat?

- Színükkel, illatukkal.

- Milyen más módon szóródhatnak el a magvak? Gondoljunk a petúnia termésére!

- A toktermés éréskor szétnyílik és ilyenkor elég egy lágy fuvallat, hogy a magok kirepüljenek.

- Miként vesznek részt az állatok a magok szétszórásában?

- Beleragadnak a magok az állatok szőrzetébe, tollazatába, amit magukkal visznek és elszórnak.

- Keresd meg a Repül a …repül a … szövegben, milyen termésekről írnak, amely a „szelek szárnyán” utazik? 

Pitypang bóbitája, a nyárfa „vattája”, gyékény buzogánya, szilfa magja, bálványfa termése, kőris termése, gyertyán pici makkocskája, juhar termése.

 

 

Vizsgáljunk meg néhány szél segítségével szétszóródó magvakat! Nevezzük meg őket! Eszközök: képek, magvak

 

Juhar-szárnyas magva van

Fenyőfa- szárnyas magva van

Hárs- szárnyas termés

Pitypang –ejtőernyő formájú termése van

Fűzfa - ejtőernyő formájú termése van

Nyárfa - ejtőernyő formájú termése van

 

 

III. Reflektálás

 

Párosítsuk a növényeket a terméseikkel!

Eszközök: képek, szókártyák

Munkaforma: frontális munka

 

 

Játék: Juhar pörgők kipróbálása az udvaron.