|
SEGÉDANYAG
Ságiné Kosík Katalin
Németóra
Így éltek a vikingek
Tanítás helye: 7. osztály, Kemencei Általános Tagiskola
2008. április 2. 8 55 – 9 40
A tanóra céljai:
Oktatási feladatok: kérdőszavak ismétlése, eldöntendő és kiegészítendő kérdő mondatok szórendje, kijelentő mondatok alkotása, igék múlt idejének gyakorlása.
Képzési feladatok: német szöveg megértése kérdés-válasz alapján, magyar nyelven szerzett információ továbbítása német nyelven, fordításos szövegértés. Kulcsszavak segítségével a vikingek életének megismerése, alkotóképesség fejlesztése.
Nevelési feladatok: keressük helyünket a világban, keressük a magyar és más nemzetek kialakulásának hasonló és eltérő vonásait, a közelmúlt történelmi eseményeinek hatása napjainkra.
Óratípus: ismétlő, összefoglaló óra
Tan- és szemléltető eszközök: Szitakötő 1., Deutschmobil 2. német tankönyv mellékletben található szövegei és szemléltető ábrái, Európa térképe a honfoglalás korából, Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd képe az újjáépítés előtt és után.
Idő
|
Didaktikai feladat
|
Az óra menete
|
Tevékenység,
módszer
|
Szemléltetéshez használt
eszközök
|
5’
|
Hiányosságok felderítése, pótlása.
|
Adminisztráció, házi feladat ellenőrzése, tanulók kérdéseinek tisztázása.
|
Jelentés
Frontális munka
|
Napló
Munkakönyv
Tábla
|
5’
|
Motiváció, szövegértés fejlesztése.
|
„Kékfogú Harald és a többiek”című
cikk első felének olvasása, térképen megnézzük, hol éltek a vikingek. A tankönyv ábráinak és szövegeinek segítségével átismételjük, mit tudunk már róluk.
|
Osztálymunka
Közben kiosztok 1-1 kérdést és a válaszok kulcsszavait tartalmazó papírt minden tanulónak.
|
„Szitakötő”
újság. Térkép
Fénymásolt kérdések és adatok a vikingekről.
|
8’
|
Figyelem fejlesztése, nyelvtani szabályok és szókincs gyakorlása
játékos formában.
|
Az első kérdést én teszem fel, akinél a kérdéshez tartozó válasz adatait tartalmazó papírlap van, a kulcsszavak és az általam megfogalmazott kérdés szavai segítségével, egész mondattal válaszol. Ezután felteszi a nála lévő kérdést. Mindenki kérdez és válaszol is.
|
Kérdés-válasz, osztálymunka.
|
A kérdéseket és válaszokat a Deutschmobil 2 régebbi kiadásából másolt papírról vágom ki.
|
7’
|
Fordítás, kiegészítendő és eldöntendő kérdés, valamint kijelentő mondatalkotás német nyelven.
|
Az olvasott cikk alapján mindenki alkot egy újabb kérdést a hozzá tartozó válasszal együtt. Mivel a tankönyvben csak kiegészítendő kérdések szerepelnek, az eldöntendő kérdések alkotására ezzel nagyon jó lehetőség nyílik. Előfordul, hogy ugyanazt a kérdés-választ alkotják, a helyes változat kerül rögzítésre a tanulók füzetébe. Lehetséges változatok:
-Wuschen sich die Wikinger regelmäßig?(Rendszeresen mosdottak a vikingek?)
-Hatten die Wikinger Bärte?(Volt szakálluk?)
-War Kolumbus früher als die Wikinger in Amerika? (Kolumbusz előbb volt Amerikában, mint a vikingek?)
-Hatte König Harald einen gelben Zahn?(Harald királynak volt kék foga?
-Kann man noch heute auf dem Skandinavischen Halbinsel Wikinger treffen? (Találkozhatunk a skandináv félszigeten ma vikingekkel?
-Bekamen die Slawen Namen vom Wort „Sklawen”?(A szlávok a „rabszolga”szóból kapták a nevüket?)
-Brachten die Wikinger Gesetze?(Hoztak törvényt?)
-Konnten sie lesen?(Tudtak olvasni?)
-Hatte ein Mann nur eine Ehefrau?(A férfiaknak csak egy feleségük volt?)
-Waren die Wikinger kleiner als die anderen Europäer?(Kisebbek voltak a többi európainál?) stb…
|
Egyéni munka tanári ellenőrzés mellett.
|
Újság, szótár, füzet, tábla.
|
4’
|
Olvasási készség fejlesztése.
|
Most az újságban lévő cikk második felét olvassuk el.
|
Frontális munka
|
„Szitakötő” 42-43 .o
|
5’
|
Képzelőerő fejlesztése, gyűjtőmunka, fogalmazás vagy rajzolás.
|
Az osztály ülésrendjének megfelelően egy-egy padsor egy csoportot alkot. A feladat, az olvasmány végén adott „Hídépítés” Frej és Freja istenek helyében.
|
Csoportmunka. Közben keresem a figyelemre méltó ötleteket.
|
Papír, íróeszköz
|
6’
|
Információátadás osztálytársak között.
|
A csoportokból egy, két tanuló, akinek munkája erre megfelel bemutatja javaslataikat.
|
Kiselőadás
Egyéni és csoportmunka.
|
Tábla
|
3’
|
Szűkebb hazánk múlt századi történelmének hatása a hidakra.
Megfigyelőképesség fejlesztése.
|
Milyen folyó található a közelünkben? (Ipoly, Duna)
Milyen sűrűn vannak rajtuk hidak? (Úgy 30 km-ként, ahol határátkelőhely volt az előző században, Balassagyarmat, Szob, Komárom)
Vajon azelőtt, több, vagy kevesebb híd vezetett át rajtuk, miért? (Több, szinte minden falunak volt hídja, Ipolyszögön, Hont-Tesmag között, Ipolyhídvég-Drégelypalánk, Letkés-Szalka között az Ipolyon. Az EU –hoz tartozásunk egyik legfontosabb vívmánya a Szlovákiai Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd újjáépítése.)
Miért csak most kezdik a hidakat felújítani? (Bár egyforma társadalmi rendszer volt jellemző Magyarországra és Szlovákiára, a 2. világháború után szigorúan őrizték a határokat, és nem akarták, hogy az emberek szabadon mehessenek egyik országból a másikba.)
|
Tanári előadás, kérdés-válasz, vita, osztálymunka
|
Térkép
A mellékletben található Mária Valéria híd képei.
|
2’
|
Értékelés, házi feladat rögzítése.
|
Kiemelem a fantáziadús ötleteket, hangsúlyozom a nyelvtudás fontosságát, nélkülözhetetlenségét bármilyen kapcsolatteremtésben.
|
Tanár, frontális munka.
|
Munkafüzet, szótár
|
|