Bicikli. A szó jelentése 'kétkerekű'. A helyváltoztatás kerékkel – a kerék feltalálása – az emberiség egyik legnagyobb találmánya. Leginkább azért, mert a gurulás sokkalta kevesebb energiát, erőkifejtést igényel, mint a húzás vagy akár a lábbal lépés. Mondhatnánk, hogy csoda, hogy a természet nem találta ki a kereket. De ez egyáltalán nem csoda; igen egyszerű magyarázata van: a kerék csak sima, egyenletesen szilárd felületen használható, ilyen pedig a természetben nem nagyon van. Mihelyt valami felszíni egyenetlenség adódik, a kerék „csődöt mond”; ilyen helyzetben csak a láb működik.

Sebesség. Némelyik biciklin van sebességmérő mutató; erről km/óra egységekben leolvashatjuk pillanatnyi sebességét. Jogos azonban a kérdés, hogy ugyan honnan „tudja” a vázra szerelt szerkentyű, hogy a talajhoz képest mekkora a sebessége a járműnek, ha nem is érintkezik a talajjal. Valóban nem. Ez a műszer a kerék fordulatait számlálja. Egy fordulat annyi út megtételét jelenti, amekkora a kerék kerülete. (Az pedig 2rπ, ahol r a kerék sugara.) Ha be van építve a mérőeszközbe egy kis óra, akkor már azt is meg tudja „mondani”, hogy – például – 1 mp alatt hányat fordult a kerék, vagyis hány métert tett meg a bicikli. Ha a fordulatszámot megszorozzuk a kerülettel, akkor megkapjuk az 1 mp alatt megtett utat. Innen már csak átváltás kérdése, hogy ebből km/h adatot mutasson a kijelző.