Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Kísérletek „Utána kettőt fogtam össze, majd hármat s így tovább. Mikor hetet markoltam, nem tudtam félbetörni a száraz fűszálak nyalábját.”
Végezzünk vizsgálatokat azzal kapcsolatban, hogy pl. a kötegbe fogott, vagy összefont fonal mennyivel erősebb, mint egy szál önmagában. Mérjük meg, hogy milyen súly hatására szakad el a közönséges varrócérna, s mennyit bír el, ha három szálat kötegbe fogunk, vagy befonunk! A cérnát terhelő súly ebben a vizsgálatban legegyszerűbben olyan súly-sorozat lehet, amilyet a konyhában és a piacon használnak annak mérésére, hogy mennyi árut veszel.
1.) Vizsgálat: „egy szál cérna” a) Varrócérnából vágj le egy 50cm-es darabot. b) Az egyik végét erősítsd fel valamilyen vízszintes rúdra úgy, hogy átveted fölötte a cérnát, majd alatta csomót kötsz a cérnára. Fontos, hogy bőven legyen hely, ahol a cérna lóg. c) A lógó cérna alsó végét hajtsd vissza, s önmagával köss egy csomót; így egy kis cérna-karikát kapsz. d) Ebbe a cérnakarikába – pl. vékony dróttal – akassz be egy kis tálkát, amelybe majd rakosgathatod a mérő-súlyokat. e) Fokozatosan tegyél egyre több súlyt a tálkába, s figyeld, hogy mikor szakad el a cérna. Minden újabb súly behelyezése előtt jegyezd föl, hogy azzal együtt mennyi lesz összesen a tálkában. (Fontos, hogy ha több kis súly kiváltására egy nagyobbat teszel be, előtte vedd ki a kisebbeket, hogy még átmenetileg se legyen több súly a tálkában, mint amennyit terveztél.) f) Jegyezd föl, hogy mennyi súly alatt szakadt el a cérna.
2.) Vizsgálat: „cérnaköteg” a) Ugyanabból a cérnából vágj le 3 db 50cm-es darabot. b) Ezeket egyik végüknél összefogva kössél csomót. c) A szálak másik végét is csomózd össze, de ügyelj arra, hogy a két csomó között a cérnaszálak egyforma hosszúak legyenek. d) A köteg egyik végét ugyanúgy rögzítsd a rúdon, mint az előbb. e) A másik végén is készítsd el ugyanúgy a kis cérna-karikát, s abba akaszd be a tálkát. (Nem jó megoldás, hogy a tálka drótját egyszerűen beakasztod az alsó csomóba, mert akkor ebben a vonatkozásban nem lesz ugyanolyan a helyzet, mint az előző vizsgálatban volt; márpedig ez fontos a korrekt összehasonlítás érdekében.) f) Innentől ugyanúgy folytatódik, mint az 1.) vizsgálat.
3.) Vizsgálat: „cérnafonat” a) A 3 db 50cm-es szál egyik végét most is csomózd meg, s ugyanúgy erősítsd fel a rúdra, mint eddig. b) A cérnákat (elég szorosan) fond be „copfba”. (Ez úgy történik, hogy a 3 szálat egy síkban tartva egyszer jobb-, egyszer baloldalról behajtod a szélső szálat a másik kettő közé.) c) Ha már a végén jársz a copf-fonásnak, akkor a cérnák azon végére is köss csomót, majd újabb csomóval készítsd el a kis karikát. d) Innentől ugyanaz a folyamat, mint eddig.
Végül vesd össze a kapott számokat, s próbálj azokra magyarázatot találni! · A „köteges” eredmény háromszor akkora, mint az első? Ha nem, akkor miért nem? · A „fonott” eredmény nagyobb vagy kisebb a „kötegesnél”? Mi lehet az oka?
Várható eredmények: · 3 cérna „ereje” egyszerűen (kötegbe) összefogva várhatóan nem háromszor akkora, mint 1 cérnáé (hanem annál kevesebb), mert amelyik cérnaszál – esetleg – tartalmaz egy vékonyodást, az ennél a „gyenge pontnál” a köteg nyúlása-feszülése következtében hamar elszakad, s attól a pillanattól már nem „hármas” kötegről van szó. · A copfba font hármas erősebb, mint a simán összefogott köteg, mert itt a fent említett „gyenge pont” – a szoros fonás összetartó hatása miatt – nem tud megnyúlni és elszakadni. Vagyis itt végig „hármas” kötegről van szó.
|