bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Kísérletek

„Utána kettőt fogtam össze, majd hármat s így tovább. Mikor hetet markoltam, nem tudtam félbetörni a száraz fűszálak nyalábját.”

 

Végezzünk vizsgálatokat azzal kapcsolatban, hogy pl. a kötegbe fogott, vagy összefont fonal mennyivel erősebb, mint egy szál önmagában. Mérjük meg, hogy milyen súly hatására szakad el a közönséges varrócérna, s mennyit bír el, ha három szálat kötegbe fogunk, vagy befonunk! A cérnát terhelő súly ebben a vizsgálatban legegyszerűbben olyan súly-sorozat lehet, amilyet a konyhában és a piacon használnak annak mérésére, hogy mennyi árut veszel.

 

1.) Vizsgálat: „egy szál cérna”

a) Varrócérnából  vágj le egy 50cm-es darabot.

b) Az egyik végét erősítsd fel valamilyen vízszintes rúdra úgy, hogy átveted fölötte a cérnát, majd alatta csomót kötsz a cérnára. Fontos, hogy bőven legyen hely, ahol a cérna lóg.

c) A lógó cérna alsó végét hajtsd vissza, s önmagával köss egy csomót; így egy kis cérna-karikát kapsz.

d) Ebbe a cérnakarikábapl. vékony dróttalakassz be egy kis tálkát, amelybe majd rakosgathatod a mérő-súlyokat.

e) Fokozatosan tegyél egyre több súlyt a tálkába, s figyeld, hogy mikor szakad el a cérna. Minden újabb súly behelyezése előtt jegyezd föl, hogy azzal együtt mennyi lesz összesen a tálkában. (Fontos, hogy ha több kis súly kiváltására egy nagyobbat teszel be, előtte vedd ki a kisebbeket, hogy még átmenetileg se legyen több súly a tálkában, mint amennyit terveztél.)

f) Jegyezd föl, hogy mennyi súly alatt szakadt el a cérna.

 

2.)  Vizsgálat: „cérnaköteg”

a) Ugyanabból a cérnából vágj le 3 db 50cm-es darabot.

b) Ezeket egyik végüknél összefogva kössél csomót.

c) A szálak másik végét is csomózd össze, de ügyelj arra, hogy a két csomó között a cérnaszálak egyforma hosszúak legyenek.

d) A köteg egyik végét ugyanúgy rögzítsd a rúdon, mint az előbb.

e) A másik végén is készítsd el ugyanúgy a kis cérna-karikát, s abba akaszd be a tálkát. (Nem jó megoldás, hogy a tálka drótját egyszerűen beakasztod az alsó csomóba, mert akkor ebben a vonatkozásban nem lesz ugyanolyan a helyzet, mint az előző vizsgálatban volt; márpedig ez fontos a korrekt összehasonlítás érdekében.)

f) Innentől ugyanúgy folytatódik, mint az 1.) vizsgálat.

 

3.) Vizsgálat: „cérnafonat”

a) A 3 db 50cm-es szál egyik végét most is csomózd meg, s ugyanúgy erősítsd fel a rúdra, mint eddig.

b) A cérnákat (elég szorosan) fond be „copfba”. (Ez úgy történik, hogy a 3 szálat egy síkban tartva egyszer jobb-, egyszer baloldalról behajtod a szélső szálat a másik kettő közé.)

c) Ha már a végén jársz a copf-fonásnak, akkor a cérnák azon végére is köss csomót, majd újabb csomóval készítsd el a kis karikát.

d) Innentől ugyanaz a folyamat, mint eddig.

 

Végül vesd össze a kapott számokat, s próbálj azokra magyarázatot találni!

·      A „köteges” eredmény háromszor akkora, mint az első? Ha nem, akkor miért nem?

·      A „fonott” eredmény nagyobb vagy kisebb a „kötegesnél”? Mi lehet az oka?

 

Várható eredmények:

·      3 cérna „ereje” egyszerűen (kötegbe) összefogva várhatóan nem háromszor akkora, mint 1 cérnáé (hanem annál kevesebb), mert amelyik cérnaszál – esetleg – tartalmaz egy vékonyodást, az ennél a „gyenge pontnál” a köteg nyúlása-feszülése következtében hamar elszakad, s attól a pillanattól már nem „hármas” kötegről van szó.

·      A copfba font hármas erősebb, mint a simán összefogott köteg, mert itt a fent említett „gyenge pont” – a szoros fonás összetartó hatása miatt – nem tud megnyúlni és elszakadni. Vagyis itt végig „hármas” kötegről van szó.

 

 

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek