- Mely állatoknak van pikkelye?

A pikkely (halaknál: halhéj vagy halpénz) az állatokon és növényeken általában az a megkeményedett bőrképlet, amely egymást cserépszerűen fedi. Anyaga lehet csont (halak), lehet szaru (gyík, kígyó, „dínók”), lehet kitin (rovarok, lepkék).

A képen látható tintahalat és medúzát nézzük meg „eredetiben”:

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ns%C3%A9ges_tintahal

http://images.google.hu/imgres?imgurl=http://www.mongabay.com/images/2007/mbaq/600/cs-mbaq_070602_1991.JPG&imgrefurl=http://world.mongabay.com/hungarian/travel/files/p11148p.html&usg=__0vGMHw2__tJScBSEV36-4ipAq8E=&h=600&w=398&sz=38&

- A mesében arról van szó, hogy a napsugárzás hatására valaminek fakul a kékje-zöldje. Tapasztalhatjuk, hogy a napfénynek kitett dolgok színe fokozatosan halványul, fakul, eltűnik. A napfény színtelenít. Miért?

Az anyagok a színüket az őket felépítő kémiai részecskék – mondjuk: molekulák – szerkezetének köszönhetik. Pontosabban a molekulák elektron-szerkezetének. Az elektronok állapotának megváltoztatásához azonban sok molekula esetében nem kell nagy energia; elegendő hozzá a látható fény energiája. (Ezen alapszik pl. a hagyományos „negatívra” fényképezés, ahol a fényenergia hatására megváltozik a film elektronjainak állapota, helyzete, s ettől megváltozik az adott anyag színe is.

Ha egy anyag felületén megváltozik az ott lévő – az anyag színét adó – molekulák szerkezete, nagy az esélye, hogy egy jellegzetes színű vegyületből jellegzetes színnel nem rendelkező anyag keletkezik. Vagyis: fokozatosan eltűnik az anyag eredeti színe.

A Nap fényében elég sok a látható színeken kívül az ultraibolya (azaz UV) is. Ennek még nagyobb az energiatartalma, mint a látható – mármint az ember számára látható – fénynek, ezért a molekulaszerkezetet megváltoztató hatása is erősebb. Ez a magyarázata, hogy a napsugárzás sokkal erősebben fakít, mint pl. egy lámpa fénye. Az utóbbi fényének ugyanis nagyon kicsi az UV-tartalma.

Múzeumokban gyakran tilos fényképezni, aminek sok oka lehet. Néhol azonban csak vakuval tilos képet készíteni. Ennek az a magyarázata, hogy a villanófényben igen magas az UV aránya, amely a muzeális tárgyak anyagának árthat. Ez nem úgy értendő, hogy egy villanás, és tönkremegy a tárgy, hanem hogy száz meg száz látogató vakuzása évek alatt helyrehozhatatlan károkat okozhat a kiállított anyagban, s nem csak a színében, hanem pl. az anyag tartósságában is.