Ellensúly

Régi bérházak liftjeinél jól megfigyelhető, hogy amikor a liftkabin fölfelé megy, az ellensúly – több drótkötélen lógva – lefelé csúszik egy olajozott sínben. Mi célt szolgál ez az ellensúly?

A kabint és az ellensúlyt összekötő drótkötél fent egy csigán van átvetve, amely könnyen forog. Ha az ellensúly súlya megegyezik az üres kabin meg egy utas együttes súlyával, akkor a rendszer bármely helyzetében egyensúlyban van, s ennek az egy utasnak a föl- vagy lefelé vitele csak annyi energiát igényel, amennyit az elkerülhetetlen súrlódás elfogyaszt. Egy ilyen lift villanymotorjának tehát mindig csak annyit kell „dolgoznia”, hogy fölemelje az utasokat, akik „pluszban” vannak.

A csiga a fizika szaknyelvén gép. Otthon nem mondanánk gépnek, hiszen a köznyelvben gép az, amely forog, zörög, zakatol, arrébb megy stb. A fizika azonban minden erőátviteli eszközt gépnek nevez, a csiga pedig „átviszi” az erőt; nevezetesen a lefelé ható erőt (mondjuk az ellensúly súlyát – hiszen a súly lényegében erő) fölfelé ható, emelő erővé alakítja.

Alkony

Milyen színeket látunk alkonyatkor?

A lenyugvó Nap fényét vörösnek látjuk. Nézz utána: erről már volt szó a 2008/2-es Szitakötőben!

Borús ég, sok pára esetén azonban az összes szín eltűnik, az ég szürke lesz. Az esti szürkületnek más oka is van. A szemünkben kétféle idegvégződés van, amely fölfogja a fényt. Ezek közül az egyik (az ún. csap) érzékeny a színekre, viszont gyenge fényben nem működik. A másik (az ún. pálcika) csak a fény erősségét érzékeli, a színek különbségét nem, viszont gyenge fényben is működik.

Farkasvakság

A farkasvakságot, más néven éjszakai vakságot az A-vitamin hiánya okozza. Ilyenkor csökken egy speciális fehérje termelése, ami azt eredményezi, hogy a beteg szürkületben, illetve félhomályban nem lát jól.