Bevezetés, motiváció

A mai alkalommal három verssel fogunk játszani. Ti már annyi mindent megtanultatok olvasásból, nyelvtanból és környezetismeretből, hogy nem lesz nehéz egyik feladat sem.

1.     Csoportalakítás

Három csoportot alakítunk ki, annyi irányítással, hogy az első csoportba kerüljön legalább egy madarász sulis tanuló.

2.     Nyissátok ki a Szitakötő folyóiratot a 36-37. oldalon! Mindhárom csapat megkapja a feladatlapját.

Az első csoport feladata: Olvassátok el a 36. oldalon található Madarak című verset!

a.     feladat: Írjátok le, milyen madarak jelennek meg a szövegben! (rigó, csíz, galamb, gerle, fecske, veréb, cinege, pinty, ökörszem, vörösbegy)

Kettő közülük nem énekesmadár. Melyik kettő? (Madarász sulisok segíthetnek!) (A gerle és a galamb)

b.     feladat: Írjátok le a füzetetekbe a versben szereplő igéket! (szól, füttyöget, befestik, turbékol, búg, szól, áll, sírdogál, cincogat, lenyelt, kitágul, dalol, pittyeget, öregszem, öregbedj, trilláz, mondja)

c.     Melyik ige áll…

-        …egyes szám első személyben, kijelentő módban, jelen időben? (öregszem)

-        …egyes szám második személyben, felszólító módban? (öregbedj)

-        …múlt időben? (lenyelt)

d.     Melyek azok az igék, amelyek a madár hangját fejezik ki?

A második csoport feladata: Olvassátok el a 37. oldalon található Eső című verset!

a.     Keressétek meg a versben az igéket! Írjátok is le mindegyiket! (mászik, jár, ülnek, elnehezülnek, kiszakad, szalad)

b.     Húzzátok alá a füzetetekben közülük az igekötős igéket és írjátok le őket úgy, hogy az igekötő az ige után kerüljön! Mire kell figyelni? (elnehezülnek, kiszakad; nehezülnek el, szakad ki: Ha az igekötő az ige után következik, akkor külön írjuk attól)

c.     Milyen időben állnak a versben található igék? (kijelentő)

Alakítsátok át úgy a verset, hogy feltételes módba kerüljenek az igék! (Az idő ne változzon!) Vajon így is rímel a versünk?  (Igen.)

És ha kijelentő módban hagyod, de múlt időbe teszed a vers igéit? Még mindig rímel majd? (Igen.)

Nehéz kérdés, de próbáljatok választ találni. Vajon miért nem mentek tönkre a rímek? (Mert csak olyan rímpárok vannak, ahol mindkét szófaj ige vagy olyan, hogy egyik sem. Azaz: ha átalakítjuk az egyik rímet, akkor a másikat is hasonlóan alakítottuk, vagy egyiket sem!

A harmadik csoport feladata: Olvassátok el a 37. oldalon található A szavak dalolnak című verset!

a.     Keressétek meg a versben az igéket és írjátok le a füzetbe! (dalolnak, lesz, lesz, felébred, nő, megáll, ül, elrepül, húz fel, mendegél, előbújnak, húznak, lesz)

b.     Húzzátok alá a füzetetekben az igekötős igéket!(felébred,  megáll,  elrepül, húz fel, előbújnak)

Melyik közülük a kakukktojás?(A „húz fel”, mert itt az igekötőt megelőzi az ige)

c.     A versben található igéket alakítsátok át feltételes módúvá! (Az igék száma, személye és ideje ne változzon!) Írjátok le így a verset! Rímel? (Nem!) Vajon miért?(Mert a rímpárokban előfordul, hogy az egyik rím ige a másik meg nem – az ige átalakításával csak a rímpár egyik tagja változik meg!)

A három csapat miután megoldotta a feladatait, a többieknek bemutatják az elvégzett munkájukat.

 A harmadik csapat versét közösen úgy próbáljuk átalakítani, hogy a feltételes módúvá változtatott igék megmaradjanak, de újra „rímelő” verset kapjunk! (Pl: Ha a szavak dalolnának, nem lenne többé bánat…)

(A közösen „összeeszkábált” verset ki-ki otthon még csiszolgathatja és legközelebb meghallgatjuk, hogy milyen megoldások születtek.)

Most megnézzük a projektor segítségével a Madarak című vers „szereplőit”.

Színesítésül felhasználom az alábbi segédanyagot:

http://www.szitakoto.com/ContentPictures/segedanyag_kepek/madarak.pdf

(Madárhangos CD segítségével az egyes fajok énekét is meghallgathatjuk)

Értékelés, összefoglalás:  Mindhárom csoport remekül oldotta meg a feladatát. Ugye, milyen jókat lehet játszani a versekkel?

Ne feledjétek: Április 11. József Attila születésnapja hazánkban a Költészet Napja