Eszközök: projektor, laptop, internet

1.     Bevezetés

-        Szakköri foglalkozásainkon már sokat beszélgettünk az élőlények rendszerezéséről. Melyek a legnagyobb élőlénycsoportok, amiket ORSZÁGNAK is nevez a tudomány? (NÖVÉNYEK, ÁLLATOK, GOMBÁK, stb.)

-        Mi jellemző a növényekre? (zöld színtest, termelő, helyhez kötött, stb.)

-        A helyhez kötött növények szerintetek képesek egyáltalán valamilyen mozgásra? (Persze, hiszen a növekedés is mozgás, a fény felé fordulás (napraforgó) vagy a mimóza „viselkedése” is mozgás.)
 

-        Nézzünk néhány példát ezekre a mozgásokra:

Mimóza: http://www.youtube.com/watch?v=9rtGVUpVjUw(film)

Napraforgó: http://www.youtube.com/watch?v=g8mr0R3ibPU(animáció!)

Növekedés: http://www.youtube.com/watch?v=W-FO8tZQGfk(film)

-        Mi a közös ezekben a mozgásokban? (csak helyzetváltoztatás történik, helyváltoztatás nem: azaz a növény mégiscsak ott marad a helyén)

Időnként azonban arra is szükség van, hogy a növények elhagyják eredeti helyüket. Amikor egy mag kifejlődött, el kell hagynia a növényt, amin és amiből addig élt. Ha mondjuk egy makk pontosan a tölgyfa alá pottyan, akkor kevés esélye van a túlélésre. Miért? (Nem kap elegendő fényt, vizet és tápanyagot, hiszen a nagyobb, erősebb fa „árnyékában” ez nehéz.)

Mivel egy tölgynek nem egyetlen makktermése van, a sokból mindig akad néhány, amelyik olyan helyre pottyan, ahol kevésbé lesz „elnyomva”. Ezekből később új tölgyfák nőhetnek, ha nem az erdőgazdálkodás alakítja az újulatot.

2.     A növények számos más trükköt is képesek bevetni, hogy utódaik tőlük távolabb, a túlélésre, felnövekedésre alkalmasabb helyre kerüljenek. A növények utazásának fortélyairól szóló olvasmány a Szitakötö folyóirat 8. oldalán található. Nyissátok ki, olvassuk el közösen!

3.     (Az olvasmány végén található kísérletről beszélgetve az egyik tanuló elmeséli, hogy ők régebben a cipőről, csizmáról a sarat mindig egy vödörbe kaparták, amiből tényleg kikeltek növények.)

4.     A fagyöngy terjedése kapcsán szóba kerül a madarak befogása is. Megbeszéljük, hogy ez ma már büntetendő cselekmény, a védett madarak befogása tilos. Sajnos még ma is van arra példa, hogy lépezéssel próbálnak kalitkamadárnak befogni csízeket, tengeliceket, süvöltőket. A madarász sulira is járó tanulók azt is tudják, hogy van egy madár, amelyik nemcsak hogy részt vesz a fagyöngy terjesztésében, hanem a nevét is ennek ragacsos anyagáról kapta: a léprigó.

5.     Az olvasmányban többféle utazási móddal találkozhattunk. A szél, a víz vagy az állatok segítségével történő terjedéssel egyaránt találkozhattunk. A következő bemutatóban még jobban csoportosítjuk a különböző „utazási” (terjedési) típusokat.

6.     A növények terjedése Powerpoint bemutató megtekintése, megbeszélése.

(Ajánló: Sok egyéb érdekességet tudhattok meg a növényekről David Attenborough könyveiből, filmjeiből is. Pl: A növények magánélete)