Milyen irányban növekszik a vízben a táplálék mennyisége.

Amiként a fejünk forgatásával mi is meg tudjuk állapítani, hogy milyen irányból jön a hang, úgy a vízben úszó papucsállatka is érzékeli, hol van a táplálékforrás, amelynek érzi a „szagát”. Ha kicsit forog, azt tapasztalja, az egyik irányba növekszik, a másikba csökken az érzékelt kémiai anyag koncentrációja. A táplálékforrás által kibocsátott „szaganyag” valami vízben oldódó vegyület. Ennek nyilván a forrásnál a legnagyobb a koncentrációja, de onnan diffúzióval szétterjed. A távolság növekedésével azonban egyre kisebb lesz a töménysége. Ezt a folyamatos koncentráció-változást – szaknyelven koncentráció-gradienst érzékeli a papucsállatka. (A „gradiens” 'lépcsőzetességet, fokozatosságot' jelent.)

Euglena nevű egysejtű állat neve magyarul: zöld szemes ostoros.

A lehetséges félreértések elkerülése végett tisztázzuk, hogy nem a szemfoltja zöld, hanem az egész egysejtű. (Ezért talán jobb volna, ha zöld szemesostorosnak írnánk.) Ugyanattól zöld, amitől a növények: klorofillt tartalmazó sejtszervecskék vannak benne. Tehát tud fotoszintetizálni (azaz a napfény energiájának segítségével cukrot szintetizálni). Az a különössége, hogy ha sötét van, az ostora tövénél lévő mélyedéssel (sejtszájjal) apró törmeléket eszik, mint az állatok. Vagyis autotróf és heterotróf táplálkozásra egyaránt képes. Ebben az értelemben azt az ősi állapotot mutatja, amikor a növényi és állati egysejtűek fejlődése még nem vált szét.

Fizikailag lehetséges leggyengébb fény.

A fény kettős természetéből következően a megfigyelésünk (vizsgáló eszközeink) milyenségétől függ, hogy éppen elektromágneses hullámként vagy részecskeként mutatkozik számunkra. Amikor részecskéknek tekintjük a fényt, azt mondjuk, az elemi fény-részecske a foton. Egy speciális eszköz képes arra, hogy egyetlen fotont bocsásson ki; vagyis annyi fényt, aminél kevesebb nem létezhet. A vizsgálatok szerint hosszú idejű sötéthez-szokás után az ember ezt az egyetlen fotonnyi fényt is képes érzékelni.

Más a fényforrás által kibocsátott fény erőssége és egy foton „erőssége” azaz energiája. A kibocsátott fény erőssége a kibocsátott fotonok számától függ. De önmagában egyetlen foton energiája attól függ, hogy (rezgésként értelmezve) mekkora a frekvenciája. Minthogy a látható fény frekvenciája a vöröstől az ibolyáig növekszik – s az UV frekvenciája még nagyobb – a színek közül a vörös energiatartalma a legalacsonyabb. Ez a magyarázata, hogy a fotólaboratóriumokban – a fényérzékeny filmek védelmében – csak vörös színű lámpával szabad világítani.