– A sámánok az obi-ugorok és a szamojédok körében ma is tevékenykednek. A magyar sámán neve a néphitben táltos, tudós vagy garabonciás. A táltos szóvégén az -s denominális melléknévképző, az eredeti obi-ugor tőjelentése: ’varázserő, varázslat’. Nők is lehettek sámánok, a magyar néphit őket tudósasszonyoknak nevezi. A garabonciás elnevezés a vándordiákok (garabonciás diákok) körül kialakult hiedelmekből eredeztethető. A szó talán a németalföldi Brabant tartomány nevéből származik.A hét magyar törzs közül Álmosé volt a sámándinasztia, ezért pl. sok Árpád-házi király hat ujjáról tudunk.                 

– Ady csökevényes hatodik ujjal született. Egy párisi hajnalon c. versében azt írja magáról: “táltosok átkos sarja”.

– Kreatív írás: varázserejű mondókák.

– A jó és a rossz tudásának fája. Beszélgetés: Milyen tudás lehet rossz? Rajzold le a fát!

– A középkorban általánosan elfogadott nézet volt, hogy az Édenkert fennmaradt az özönvíz után is. Kialakult az elképzelés, hogy az elveszett Édenkertet aprólékos gyűjtögetéssel kell pótolni, ehhez segítséget nyújtottak a földrajzi felfedezések. Először vált elképzelhetővéegy enciklopédikus igényű botanikus kert összeállítása, amelyben a tudósok  a Teremtés részleteit magyarázó kézikönyvet láttak. A botanikusok úgy vélték, ha a világ minden növényét sikerül összegyűjteniük, értelemszerűen minden betegség írját is megtalálják.

– Könyvtári feladat: botanikai kézikönyvek alapján illusztrációk készítése.