Fahamu.A komposztkeretbe csak mértékkel kerület fahamu, mert erősen lúgos a kémhatása. A fahamu nagy mennyiségben tartalmaz kálium-karbonátot, aminek hamuzsír a hagyományos neve. (Az elnevezés félrevezető, mert semmi köze a zsírokhoz; csak a tapintása olyan.) Ha ez vízzel érintkezik, akkor kálium-hidroxid – azaz káli-lúg – képződik, ami a nátronlúg „testvére”. Ahhoz hasonlóan nagyon erősen lúgos a tömény oldata.

Tevékenység:Mutassuk ki a fahamu lúgos hatását!

1. Késhegynyi hamut szórjunk pohárba, s adjunk hozzá nagyon kevés vizet.
2. Kicsit lötyögtessük, majd hagyjuk leülepedni.
3. A tisztájába mártsunk indikátor-papírt, s figyeljük a színváltozást. (Kék lesz.)

Indikátor-papír híján úgy is kimutathatjuk a kémhatást (pH-t), hogy vörös káposztát kifőzünk, s kevés káposztalébe öntjük a lúgos „hamu-oldatot”. (Itt is a kék szín felé tolódás jelzi a lúgos kémhatást.)

            Felület.A komposztálás egyfajta lebomlás, vagyis kémiai folyamat. Amiként az égés, úgy más folyamatok sebessége is gyorsul, ha nagy a felület. Ezért célszerű a komposztálandó anyagot apróra szecskázni. A cél az, hogy adott anyagmennyiséghez (térfogathoz) minél nagyobb felület tartozzon. Szaknyelven: hogy nagy legyen a relatív felülete. A relatív felület az adott anyagmennyiség felületének és térfogatának aránya (hányadosa), vagyis A/V, ahol A = felület, V = térfogat.

Nézzük meg egy egyszerű példán, az aprítás hogyan változtatja a relatív felületet!

1.     Az 1 cm élhosszúságú kocka felülete 6 cm², térfogata 1 cm³. A_rel = 6 [a dimenziót elhanyagolva]

2.     Ha (valamelyik lapjával párhuzamosan) kettévágjuk, akkor 2 újabb 1 cm²-es felületet kapunk, ezért (minthogy az össz-térfogata értelemszerűen változatlan)  A_rel = 8

3.     Minden újabb vágással 2-vel növekszik a relatív felület.

Nagyon sok kicsi darabra vágás után tehát a  A_rel =  nagyon nagy.