Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
Nincs két egyforma - termtud. jegyzet
A fákon, mint más élőlények élőhelyén, néhol fagyöngyöt látunk. A fagyöngy általában jól elkülöníthető gömbök formájában látszik, különösen télen, ha a „gazda” fának nincsenek levelei. A fagyöngy élősködő növény. Szaknyelven félélősködő, ami azt jelenti, hogy a gazdanövénytől „csak” a talajból felszívott nyers tápanyagot veszi el, s abból már maga készít (fotoszintézis útján) cukrot és más szerves vegyületet. Vagyis tulajdonképpen csak a gyökérzetet „spórolja meg”. A gazdanövény azonban ettől gyengül, s fokozatosan tönkre is mehet.
Van a növények között teljesen élősködő is, pl. az aranka. Ez olyan, mint a rózsaszín hímzőfonal, amellyel befonja a gazdanövényt. Azért rózsaszín, mert nincs benne klorofill. Nem tud fotoszintetizálni, tehát a gazdanövénytől nem a nyersanyagot, hanem a már elkészített szerves anyagot szívja el.
Hazánkra két fagyöngy faj jellemző: a sárga fagyöngy (Loranthus europaeus) és a fehér fagyöngy Viscum album). Az előző elsősorban tölgyfákon élősködik, s ugyanúgy lombhullató, mint a gazdanövény; a bogyója sárga. A fehér fagyöngy inkább nyárfákon látható, s télen is zöld (vagyis télen is elszívja a nedvességet a gazdájától); a bogyója fehér.
Mindkét faj bogyója ragacsos, ezzel biztosítja a terjedését. Ugyanis a madarak lecsipegetik a bogyót, s azután – csőrüket tisztogatva – odakenik egy faághoz, vagy emésztetlenül kipottyantják, s szerencsés (mármint a fagyöngy szempontjából szerencsés) esetben az ráragad egy ágra. Ott pedig majd kihajt, belenöveszti szívógyökerét a faágba (annak háncs részébe, ahol a kész szerves-anyagok szállítása történik), s kezdődik a folyamat elölről.
Ugyanez a ragacsosság sok madár vesztét okozta és okozza. Ezekből a bogyókból főzik ki ugyanis azt a ragadós anyagot, amit ágakra kennek – ez a lép –, s a rászálló kismadárnak úgy beleragad a lába, hogy nem tud elrepülni. Innen származik a „lépre ment” kifejezés is.
A fehér fagyöngy gyógynövény. Vékony leveles hajtásaiból főzött tea szív- és vérnyomásbetegségek gyógyszere.
Nincs két ember, akinek egyformák lennének az ujjai. Ezen alapul az azonosításra használt ujjlenyomat. A bőrlécek lefutása, kanyarodása, hurkolódása stb. minden ember esetében más és más. Ez ma már közismert, hiszen a bűnüldözésben napi rutinnal használt eszköz. Kevéssé ismert azonban, hogy kezünknek másfajta „lenyomata” is van, amely alkalmas személyazonosításra. Ez pedig a bőrünkön élő baktériumok összessége.
Bőrünkön százszámra élnek különböző baktériumfajok. Ezek túlnyomó többsége semmiféle betegséget nem okoz. „Jól elvagyunk” egymással. De egyéntől függ, hogy a sok ezer baktériumfaj közül kinek mely fajok (és milyen arányban) találhatók a bőrén. Nincs két ember (még az egy családban, azonos higiéniai körülmények között élők esetében sem), akinek teljesen megegyezne a baktérium-flórája. Lehet, hogy a jövőben a „baktérium-lenyomat” alapján fognak minket azonosítani és nyilvántartani. |