Szünetekben jártam az iskola folyosóit, elszántan kutatva a legrosszabb gyerek után. A felsősök között volt pár ígéretes példány, akik lökdösődtek és csúnyán beszéltek, némelyikük cigarettázott is. De egyik sem volt igazán rossz, mert nem láttam sötétséget a tekintetükben.
 |
ROSSZ GYEREK
Büki Péter | Török Eszter A locsogó pocsolya
Így szólt a pocsolya: Ugorj belém rögtön!
Remélem, él benned a vaddisznó-ösztön!
Fehér a nadrágod? Koszos lesz? Nem mered?
Fogva tart a ruhád, az lett a ketreced?
Ott egy sáros faág, borzold föl a tükröm!
Az ilyen játékot én örömmel tűröm.
Bátor vagy? Gyere és gázolj szépen belém!
Pocsolyavilágban ez nagy harci erény!
Befolyok cipődbe… csodálkozva nézed?
Most már ez a házad, partom kerítésed.
Tudod, pocsolyának lenni nem izgalmas.
Felnőttek szemében sekély és alantas.
De te gyerek vagy még, kérlek hát, játssz velem!
Vidámítsd meg néha unalmas életem!
|