Évezredeken át növények leveléből, szárából, virágából és gyökeréből készültek gyógyhatású szerek. Ha fáj a torkod vagy begyullad a szemed, a kamilla virágának főzete segíthet, darázscsípésre jó az összedörzsölt petrezselyem, hasfájós kisgyereknek a köménymagos tea, a reumás fájdalmakban szenvedő öregeknek használ a rozmaring vagy a friss fenyőrügy főzete. Régi receptkönyvek hosszú oldalakon írják le, hogyan lehet távoli országokban termő különféle növényekből lázcsillapítót vagy fájdalomenyhítőt főzni. Ismerték a nadragulya, a gyűszűvirág, a beléndek és még sok száz fajta növény gyógyító hatását anélkül, hogy tudták volna, mik is tulajdonképpen azok a növényekből kivont hatóanyagok, amelyek megszüntetik a vérzést, csillapítják a fejfájást, enyhítik a gyomorbántalmakat vagy elzsibbasztják a fájó tagokat.

A közel száz esztendővel ezelőtt rohamosan fejlődésnek indult vegyészet és az orvostudomány megfejtette a gyógynövények titkait, és ma már mester-ségesen is elő tudják állítani a hatóanyagokat. A mai gyógyszerek száma áttekinthetetlenül nagy. A legújabb gyógyszerkönyv több mint ötezer féle láz- és fájdalomcsillapítót, altatót, görcsoldót, érszűkítőt, értágítót, hashajtót, vitamint, hormont, fertőtlenítőszert, tápszert, szívre, tüdőre, vesére, gyomorra ható gyógyszert sorol fel, tabletta, injekció vagy éppen kenőcs formájában.

Hogyan is készül a gyógyszer? Nézzük például a C-vitamint.

Az orvos gyakran javasolja, hogy igyunk csipkebogyóteát, együnk citromot vagy zöldpaprikát, mert azokban sok a C-vitamin, ami fokozza a szervezet ellenállóképességét az influenzával, a fertőző betegségekkel szemben, és elősegíti a sebek gyógyulását is. De mi az voltaképpen? Szent-Györgyi Albert fedezte fel, hogy a C-vitamin, amelyet paprikából és narancsból vont ki, valójában aszkorbin-sav. Viszonylag egyszerű vegyület, amelyet mesterségesen is elő lehet állítani.

De mi az aszkorbinsav?

A gyógyszervegyészet nagyon bonyolult. Az aszkorbinsav leírásához olyan, más szóval nem helyettesíthető kifejezéseket kellene leírnom – csak egyet idézek, hogy érzékeld –, mint a diaceton-keto-gulonsav-hidrát... Még kimondani is nehéz! Inkább arról mesélek, hogy hatalmas, csillogó ezüsttel bélelt üstökben keverik össze az aszkorbinsav hatóanyagait, és a hosszú automata gépsorokon gyártott tablettákat halványzöld vagy sárga színű folyékony cukoroldattal vonják be, mert az aszkorbinsav íze nagyon savanyú.

A másik üzemben a C-vitamint ampullákban adagolják. Ilyen üzemekbe csak az ablakon lehet betekinteni, mert az automata gépsorok teljesen fertőtlenített, baktériummentes környezetben töltik az üvegekbe a gyógyszert. Az ampullákat gázzal és levegővel működő gépsorok forrasztják le. Nincsenek nyitható ablakok, a friss levegőt mesterséges szűrőberendezések szolgáltatják. A falak nem sarkosan, hanem félkör alakban kapcsolódnak, hogy könnyebben lehessen pormentesíteni. Mit gondolsz, miért ilyen fontos a tisztaság? Mi történhet, ha az alapanyagok akár kicsit is beszennyeződnek?

A gyógyszerüzemekben rendszerint többféle tablettát, injekcióra alkalmas ampullát gyártanak, amelyet szabad szemmel ritkán lehet megkülönböztetni. Ezért a leforrasztott ampullákat és a tablettákat tartalmazó dobozokat azonnal szignálógépekkel jelölik meg. Rányomják a gyógyszer nevét, a gyártási számot, a gyártás idejét, és azt is, melyik üzemben készült. Így mindig vissza lehet keresni a dobozokról az adatokat. Az esetleg földre hullott vagy kiömlött készítményeket azonnal megsemmisítik. De mit sem ér a gyógyszergyártók óvatossága, ha otthon hanyagul tároljuk a gyógyszereket. Súlyos baleset forrása lehet, ha felnőtt megkérdezése nélkül szedtek be orvosságot! Amíg az egyik készítmény hatásos gyógyszer, a másik halált vagy komoly bajt okozó méreg lehet.