![]() |
HALLOD, AMIT ÉN HALLOK?
Horgas Béla | Pap Kata Ihar a viharban
Nyáron a felhők
a szél vagy a szellők
hangtalan szavára
csak sétafikálnak az égen,
a hőben és a fényben –
míg valami bolond lyukból,
az űrből
egy jeges
fuvallat
előtör –
hallod-e?
Fellegek
tornyosodnak,
feketednek,
villám ostora csattan,
az égi háború zeng fönn a magasban,
mégis földig ér a tam-tam.
„Ítéletidő”.
Kicsavart fák mutatják
merre vonul a vész,
itt egy kőris,
ott egy nyárfa,
a szemközti dombon meg,
ahol átrohant
a vihar,
egy ihar.
|