bla
Két szín zenél, beszél párban,
ha érzed, meg is érted,
színtől színig száll a szó.
 
[Horgas BélaSzínjátékok]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép
SZÍNRŐL SZÍNRE
Victor András

Milyen színű igazából?

Ha azt kérdezem tőled, „Milyen színű a éjszaka?”, valószínűleg gondolkodás nélkül rávágod: „Hát milyen lenne? Természetesen zöld, csak nem látjuk.” Legföljebb hozzáteszed, hogy „A mindig zöld, hacsak ki nem száradt barnára.”
 
És ebben van igazság. De nem egészen! Mert folytathatnám a kérdésemet: „És este, szürkületkor milyen színű? Akkor ugyanis még látjuk, csakhogy nem zöldnek, hanem szürkének.” (Mint minden mást is abban a gyenge fényben. Ezért is hívják szürkületnek.) S ha látom, hogy elbizonytalanodsz, még tovább feszegethetem: „Szóval nappal zöld, mert annak látjuk; este is zöld, pedig szürkének látjuk; s éjszaka is zöld, pedig akkor semmilyennek sem látjuk?” Ez így tarthatatlan – tehát nem lehet kapásból megválaszolni, melyik a igazi színe? 
 
Amikor egy lány ruhát vagy hozzávaló sálat vesz, gyakran kiviszi a boltból a bejárat elé, a napfényre, s ott nézi meg, tetszik-e a színe. Miért? Bent a boltban nem tudja eldönteni? Nem. Ott ugyanis mesterséges megvilágításban látja – a fénycsövek fényében –, úgy pedig nem látszik az „igazi” színe. Miért nem? Mert a fénycsövek nem ugyanolyan fényt bocsátanak ki, mint amilyen a Napból érkezik hozzánk, s ezért magát a textilt sem látjuk ugyanolyannak kint és bent. A kérdés tehát itt is föltehető: melyik az anyag igazi színe?
 
Azt szoktuk egy tárgy „igazi” színének nevezni, amit átlagos, mindennapi körülmények között látunk. De a fű esti szürkesége ugyanúgy valóságos szín, mint a nappali zöld. Teljes sötétségben pedig igazság szerint nincs is értelme a kérdésnek, hogy milyen színű valami. Semmilyen színű; nincs színe. (Hacsak nem bocsát ki magából fényt, mint például a vörösen 
izzó parázs.)
 
 
(A folytatás a tavaszi számban olvasható)
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek