Trogmayer Ottó | László Luca

Csudavilág

Böhönc manó akkoriban

termett a világra,

amikor még nem hiába

vártak a csodákra.

 

Ki éhes volt, kitátotta

jó nagyra a száját,

belerepült a sült galamb,

hű, a kutyafáját!

 

Bokor alján cipó termett,

ki gondolta volna?

Eső után szapora volt,

kinőtt, mint a gomba.

 

Szilveszterkor sült malacok

kerengtek az égen,

húsvétkor meg aranytojást

találtak a réten.

 

Böhönc manó a barátom,

mesél, én meg számat tátom:

mi minden volt a világon!