Mit fogtál ki?, Torzonborz, Mit fogott a hálótok? Hogyan szólíthatom? Tudod, Jetik a tengerben is laknak. Halló! Háló? Mivel lát jól az ember?, Gyöngyhalászok. Csobbanjunk! és Nézzük együtt Szobotka Imre képeit! Vigyen minket a Szellemvasút, avagy a sírás és nevetés ereje Nagymama tenyerén, suhanjunk Mint hal a vízben, mint Az istennő madara, mint A növénydoktor a Zöld ebéd után. Táltoslovam patkója csattog ott: Játék az utcán.
 |
Várady Judit A növénydoktor „Az idő, amit a rózsádra vesztegettél:
az teszi olyan fontossá a rózsádat.”
Antoine de Saint-Exupéry | A kis herceg
(Rónay György fordítása)
Ha ránézel a földgömbre, látod, arányaiban milyen kevés a földterület, amelyen az emberek élelmezéséhez szükséges növények, gyümölcsök megtermelhetők. Egyre többen költöznek a városokba, így az élelmezés kérdése világméretekben hatalmas feladat. Nagyon sokan éheznek, és a túl kevés vagy nem megfelelő táplálék miatt rengetegen megbetegszenek, sőt, éhen halnak.
A zöldségek, gyümölcsök termesztése sok tényezőtől függ: például a talaj kiválasztásától, a művelés módjától, a magok minőségétől, az időjárástól. Ráadásul a növények – akárcsak az emberek vagy az állatok – gyakorta megbetegednek. Ekkor lép közbe a növénydoktor.
A növények tömeges pusztulásáról már az ókori legendákban, bibliai történetekben is olvashatunk.
Az ember évezredek óta igyekszik megvédeni a termését. Kitalált mindenféle furfangot, amivel megsemmisíti a kórokozókat, például megakadályozza a tetvek elszaporodását, a gyökerek elhalását. Ez a sok-sok tudás, tapasztalat segíti a növénydoktort.
Az első feladata, hogy a tünetek alapján felismerje a növény betegségét. Rovarok, fonálférgek, gerincesek, gombák, baktériumok, vírusok és gyomnövények is megbetegíthetnek egy növényt. Lehet a betegség oka a nedvesség, a nem megfelelő hőmérséklet vagy éppen a kevés tápanyag, esetleg a fény hiánya. A növényeket a doktornak úgy kell meggyógyítania, hogy közben ne károsítsa, ne szennyezze a környezetet, és a gyógyult növényt biztonságosan fogyaszthassuk.
Vidéki kiskertben láthattál már fura, ufónak öltözött embert, az arcát kendő takarja, egyik kezével fogantyút mozgat le-fel, másikkal egy csőből oldatot permetez a növényekre. Ő a házi növénydoktor.
Az oldat elkészítésének legegyszerűbb módja, amikor csalánlevelet (de lehet például macskagyökér vagy pitypang) összevagdalnak, és esővízbe áztatják.
A bonyolultabb – a kórokozótól is függ, mire van szükség –, amikor vegyszereket alkalmaznak. A hatóanyagokat sokszor repülőgépről permetezik. Nagy gabona-, kukorica- vagy egyéb növénytáblákat védenek-orvosolnak így.
(A folytatás a nyári számban olvasható)
|