Nálatok laknak-e állatok? Van-e kutyád, macskád, halad, teknősöd, esetleg csincsillád, vadászgörényed, cukormókusod? Talán már évek óta könyörögsz a szüleidnek, akik szerint az állatok hangosak, büdösek és drágák, és egy hét múlva úgyis elunnád…?

Az állattartás nagy felelősség, mert sok figyelmet, törődést igényel minden élőlény – bizony, még egy giliszta is. Igaz, hogy a gilisztát nem kell sétáltatni, fürdetni és fésülgetni sem lehet, oltásra sem kell hordanod, és éjszaka nem riaszt fel a csaholása. Szegény giliszta, milyen egyhangú lehet az élete!, gondolhatnád, pedig igen elfoglalt állat.

Eső után az utcán sétálva barna vagy szürke színű földigilisztával (Lumbricus terrestris) találkozhatsz. Háziállatnak azonban hasznosabb a trágyagiliszta (Eisenia fetida) vagy a vöröslő giliszta (Lumbricus rubellus), és ha horgászboltban vásárolod, vagy a komposztálóból szeded ki, valószínűleg ezekkel a fajtákkal találkozol. Egy ötliteres befőttesüvegből kényelmes lakóhelyet teremthetsz a kedvenceidnek: rétegekben az üveg feléig rakj virágföldet, homokot, kertből kiásott földet, és vízzel nedvesítsd meg a rétegeket. Tedd a gilisztákat a földre (meglátod, hamar beássák magukat), a felszínre helyezz zöldség– és gyümölcsmaradékot meg leveleket, fűszálakat. A giliszták akkor érzik magukat otthonosan, ha a befőttesüveg belseje minél inkább hasonlít a föld alatti, sötét és nedves körülményekhez, ezért sötét papírral vagy ruhaanyaggal burkold be az üveg falát, és rendszeresen nedvesítsd a talajt. Vigyázz, mert túl sok vízben megfulladnak, túl kevéstől meg kiszáradnak!

(A folytatás a tavaszi számban olvasható)