A Szóbeszéd hóemberekről szól ezúttal, hiszen tél van, Fagyra fagy jön – A levegő is megfagy. Gyere, öreg, Betlehembe! vagy A sólyomfejű isten országába, és közben Beszélgessünk a beszédről! Ismerd meg magad! és Nézzük együtt Aba-Novák Vilmos képeit! Áramszünet esetén meghallgatjuk Micur és a mészkőrobbanás meg Holdonfutó Jankó és Don Juan történetét, majd megismerkedünk A tojástörő keselyű és a takarító delfin meg a Tevékeny talajlakók mindennapi életével. Ekkor már visz minket a Szellemvasút… avagy a nagy adag szeretet, értjük a Vörös iszap és magyar ezüst kapcsolatát, és vár a Búvóhely aranyrögökkel – mindez, a Szitakötő szótár is: Enyém, tiéd, miénk.
  |
Várady Judit Vörösiszap és magyar ezüst
Bizonyára hallottál már a halált is okozó 2010-es vörösiszap katasztrófáról – de tudod-e, mi az a vörösiszap, milyen anyag és hogyan keletkezik? Mi köze van az alumíniumhoz? S azt tudod-e, hogy a környezetedben található tárgyakban – a repülőgéptől a konyhai edényekig – nagy részben alkotó elem az alumínium, amit magyar ezüstnek is mondanak? Az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be az első 1 kg tömegű alumíniumtömböt. Az ezüstösen csillogó fémdarabot „agyagezüstnek” nevezték, mivel agyagszerű ércből sikerült előállítani. Az ára akkoriban még az aranyéval vetekedett, eleinte ékszereket is készítettek belőle. A levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. A természetben tisztán nem fordul elő, csak ásványokban, kőzetekben – többek között a vörös színű bauxitban. 1821-ben egy francia geológus fedezte föl a dél-franciaországi Les Baux de Provance (ejtsd: lé bó dö provansz) település közelében, innen ered a neve: bauxit. Hazánkban 1926-ban Gánton indult meg a bauxit-bányászat, és egy évtized múlva ez adta a világ bauxit kitermelésének egyötödét. A gánti bánya már hosszú ideje nem működik, napjainkban marsbéli tájra hasonlít, de a föld alatti bányamúzeumot is érdemes bebarangolni. |