bla

A Szóbeszéd hóemberekről szól ezúttal, hiszen tél van, Fagyra fagy jönA levegő is megfagy. Gyere, öreg, Betlehembevagy A sólyomfejű isten országába, és közben Beszélgessünk a beszédről! Ismerd meg magad! és Nézzük együtt Aba-Novák Vilmos képeit! Áramszünet esetén meghallgatjuk Micur és a mészkőrobbanás meg Holdonfutó Jankó és Don Juan történetét, majd megismerkedünk A tojástörő keselyű és a takarító delfin meg a Tevékeny talajlakók mindennapi életével. Ekkor már visz minket a Szellemvasút… avagy a nagy adag szeretet, értjük a Vörös iszap és magyar ezüst kapcsolatát, és vár a Búvóhely aranyrögökkelmindez, a Szitakötő szótár is: Enyém, tiéd, miénk.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép
Kép

Várady Judit

Vörösiszap és magyar ezüst

Bizonyára hallottál már a halált is okozó 2010-es vörösiszap katasztrófáról – de tudod-e, mi az a vörösiszap, milyen anyag és hogyan keletkezik? Mi köze van az alumíniumhoz? S azt tudod-e, hogy a környezetedben található tárgyakban – a repülőgéptől a konyhai edényekignagy részben alkotó elem az alumínium, amit magyar ezüstnek is mondanak? Az 1855. évi párizsi világkiállításon mutatták be az első 1 kg tömegű alumíniumtömböt. Az ezüstösen csillogó fémdarabot „agyagezüstnek” nevezték, mivel agyagszerű ércből sikerült előállítani. Az ára akkoriban még az aranyéval vetekedett, eleinte ékszereket is készítettek belőle. A levegő hatására a felszínén pillanatok alatt oxidréteg alakul ki, amely megvédi a további oxidációtól. A természetben tisztán nem fordul elő, csak ásványokban, kőzetekbentöbbek között a vörös színű bauxitban. 1821-ben egy francia geológus fedezte föl a dél-franciaországi Les Baux de Provance (ejtsd: provansz) település közelében, innen ered a neve: bauxit. Hazánkban 1926-ban Gánton indult meg a bauxit-bányászat, és egy évtized múlva ez adta a világ bauxit kitermelésének egyötödét. A gánti bánya már hosszú ideje nem működik, napjainkban marsbéli tájra hasonlít, de a föld alatti bányamúzeumot is érdemes bebarangolni.

A bauxitból az alumíniumot kétlépcsős technológiával állítják elő. A folyamat első fázisában a sok összetevős bauxitból iparilag tiszta alumínium-oxidot, más néven timföldet gyártanak, aztán ebből készítik a sok helyütt fölhasználható könnyűfémet (ez az alumíniumkohászat.) A bauxitot feldarabolás (őrlés) után nagy nyomáson és magas hőmérsékleten nátrium-hidroxiddal kezelik, azaz kioldják belőle az alumíniumot. Ezt nevezik feltárásnak, amely során a bauxit alumínium-tartalmának nagy része feloldódik. Az oldatot leszűrik. A tisztájából lesz a timföld, a maradék vörösiszapot pedig, ami mérgező nehézfémeket – többek között higanyt, kadmiumot, ólmot – tartalmaz, nálunk hatalmas tárolókban tartják. A katasztrófa során ennek az építménynek a fala szakadt át. Az erősen lúgos oldat életveszélyes sebesüléseket okoz, és kiszáradás után, porként belélegezve is roppant veszélyes (ezért kellett az elöntött területre visszaköltözőknek porszűrő maszkot viselni), s persze az élővizekbe vagy a talajra került iszapot is közömbösíteni kellett, például ecetsavval.


(A folytatás a téli számban olvasható.)
 

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek