Beszélgessünk a beszédről! – mondja Éles Kés és Tompa Kés a lakodalomban, míg Szent Mihály útján és a Hagyásfa árnyékában Ősz húrja zsong, Az ősz színei és a Szóló szőlő egy Késő nyári emlékkel együtt élnek Bodocs meséiben. Közben a Komposzt – oszt és szoroz!, hogy lássuk Fától az erdőt, ha eljön Suli hava, és Nézzük együtt Perlrott Csaba Vilmos képeit! meg a Kondenzcsíkot is. Kérdés, vannak-e Ismeretlen szigetek?, és Időkapuk a város szélén, és Mit eszik a zombiféreg? Ismerd meg magad! Pegazus hátán, Szellemvasúton, Időjátékban a Szitakötő szótár és a Nagyon zöld könyv segítségével, mert Egy hét múlva két hete, hogy ez mind: Enyém, tiéd, miénk.
 |
Egy hét múlva két hete 1847 szeptemberében – sok-sok kaland, összeveszés és békülés után, az apai tiltás ellenére – Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságot kötött. Az ifjú férj útileveleiben beszámol a középkori regényességgel végbement esküvőről meg a nászútról. A vad grófnak nevezett, forradalmár Teleki Sándor ugyanis kölcsönadta koltói kastélyát a párnak. Petőfi 28 verset írt azon a kora őszön Koltón, legtöbbet a híres somfa alatti kőasztal mellett. A táj olyan szép – meséli –, mintha az én képzeletem után alkotta volna a természet. Soha nem volt boldogságról tudósít – nagyon is jól ismert, jellemző humorával: hazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem. Én most is oly forrón, oly lángolón szeretem feleségemet, mint hajdanában nőtelen koromban, pedig már egy hét mulva két hete lesz, hogy megházasodtam.
|