bla

Tudjuk: Egyik kutya, másik eb, de ha Kutya meleg van, akkor sincs két egyforma, el ne hidd – te csak Motoszkálj!, mint Indiánok az őserdőben, és Ismerd meg magad! aztán Nézzük együtt Márffy Ödön képeit! meg a Tájműveket. Veréböreg, a vándor szerint ehhez kell Egy palack levegő, mert nem vagyunk az Aranykorban, csak A fény és eső havában, s kinyílt A lótusz virága. És még? Három bumfordi sétál a Festéktörténelem lapjain, és Drakula azt mondja: Sakk! – majd így folytatja: Tükröm, tükröm, mondd meg nékemMi az a Meseutca?, avagy a barokk erkély lázadóit kérdezzem? A konyha tündére válaszul a Szitakötő szótárra mutat, oda fordulj, én az Erdőben jártam. Vagy a Délibáb galaxisokon? Ki tudja…

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép

Miklya Zsolt | Balogh Tünde

Veréböreg, a vándor

Veréböreg nem az

Óperencián túlról érkezett,

csak a Homokbányán túlról,

mégis előkelő távolságból,

parti fecskéktől tanulta el

a fészekrakás tudományát,

és olyan mélyre ássa be

a deszkák közé a csirinyóit,

hogy gyerek legyen a létrán,

aki a vézna kezével eléri.

 

Veréböreg nem az

Óperencián túlról érkezett,

csak a Homokbányán túlról,

mégis különös meséket suttog

viharos éjszakákon csirinyóinak

a tenger erejéről, széllovak

vágtájáról, és egy fehér árbocról,

aminek keresztrúdján olyan jó

megpihenni a hosszú úton

megfáradt vándoroknak.

 

Pedig Veréböreg nem is

vándor, legfeljebb csavargó,

innen, a Homokbányán túlról,

ahol a parti fecskék olyan

mélyre ásnak a homokfalban,

hogy hallani vélik a tenger

mormolását, bár sohasem

hagyják el a partot, legfeljebb

álom közben, míg a tenger homok

felett nyitott szemmel röpülnek.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek