Tudjuk: Egyik kutya, másik eb, de ha Kutya meleg van, akkor sincs két egyforma, el ne hidd – te csak Motoszkálj!, mint Indiánok az őserdőben, és Ismerd meg magad! aztán Nézzük együtt Márffy Ödön képeit! meg a Tájműveket. Veréböreg, a vándor szerint ehhez kell Egy palack levegő, mert nem vagyunk az Aranykorban, csak A fény és eső havában, s kinyílt A lótusz virága. És még? Három bumfordi sétál a Festéktörténelem lapjain, és Drakula azt mondja: Sakk! – majd így folytatja: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem… Mi az a Meseutca?, avagy a barokk erkély lázadóit kérdezzem? A konyha tündére válaszul a Szitakötő szótárra mutat, oda fordulj, én az Erdőben jártam. Vagy a Délibáb galaxisokon? Ki tudja…
EGYIK KUTYA, MÁSIK EB
Németh Bálint Kutyafáját, kutya lettem! Álmomban kék kutya voltam, forró nyárban kutyagoltam. Nem volt gazdám, ólam, házam, zivatar jött, szőrig áztam.
Este lett s én, szegény pára, fölmásztam a kutyafára. Kutyafáját, de rossz volt ott Holdat rágni, mint egy csontot!
Felébredtem – hogy is mondjam? Ily’ kutyául régen voltam. Miért ezt álmodtam éppen? – kutya legyek, hogyha értem. |