A gyűrűszigetek rejtélye Hét szóval leírható, ha szól a Zene a kam(a)rában és az Éji muzsikát hallgatva Képregényt olvasunk, meg azt is tudjuk, Miért énekelnek az operában? A gólem nyomában haladva a Hinta a kisbolygókhoz visz a Szelek útjain, s nem Ikarosz és Phaeton pályáján. Megértjük, Hogyan repül a repülőgép (s hogy Szép… a repülő), és Miből van? Hogyan van?, ami Repül a… repül a Mustos őszben, s akkor mondhatjuk: Ami megérint – rólunk szól. De azt is: Gyere, Gyurma!, Nézzük együtt Rippl-Rónai József képeit! Bontsuk ki a Palackpostát, üssük fel a Szitakötő szótárat, s válaszoljunk: Hogyan tovább, te mesehős?
 |
Maskarák Őszre a termés megérik, a tok, héj, mag, szár, göb, gumó, gubó, a gesztenye meg a makk, a dió és a mogyoró, a sárguló-barnuló, csoda-rajzolatú levelek kézre állnak, s a kezed a képzeleted szerint az alkatrészeket: összerakja. Mivé? Valami képpé vagy szoborrá barkácsolja. Tündért vagy boszorkányt, jó vagy gonosz varázslót, tenyérnyi szörnyet, szárnyas vagy lábas, uszonyos, mesebeli állatot, egy sohasem volt alakzatot, egy általad megformált lényt, akármi maskarát teremthetsz, elnevezheted… mondjuk… …nos? …minek? …mi ez? …mit tud? …miből csináltad? …hogyan? Mesélj!
Az elkészült műveket fotózd le és küldd el nekünk. A kép mellé azt is írd le, milyen kalandot képzelsz a te maskarádnak! |