Játszani egyedül is tud az ember, csak úgy magában, például arra gondol, mi lenne, ha...

Én az imént azt gondoltam, mi lenne, ha – fordítva élnénk. Ha másképp, esetleg éppenellenkezőleg csinálnánk mindent. Mondjuk az utcán nem előre, hanem hátrafelé mennénk.Vagy nappal aludnánk, és este felkelnénk, mennénk az iskolába (természetesen hátrafelé).Ezek a képzelgések nagyon mulatságosak lehetnek, érdemes kipróbálnod. Ha végeztél a napi leckével, ha épp elolvastál egy hosszabb regényt, ha nincs jó műsor a tévében ésharmadszor is megnézted a Szitakötőt, eluntad az iPododat hallgatni, és egyedül vagy otthon – ideje lehet az ábrándozásnak, fantáziád eleresztésének. Jókat derülhetsz furcsagondolataidon: nahát, mi minden jut eszembe, csak ámulok és bámulok!

Szóval, ahogy említettem, arra gondoltam, hogyan telne egy napom – ha minden másként volna. Figyelj:

Este frissen megreggelizem. Egy pohár vajaskenyér, tányérka tej, almahéj. A szemétládából visszarakom a morzsákat az asztalra, hogy rend és tisztaság legyen. A suliban meghallgatom a tanító néni vagy bácsi felelését, osztályozom, dolgozatot íratok vele, megadva a témát: IV.Béla király győzelme a muhi csatában. Kérdés: miért nevezik ezt a történetet Ázsiában „magyarjárás”-nak?

Suli után otthon ebéd. Finom citromleves – nagyi főzte. Sajnos, fájlalja a derekát, mert a citromokat nehéz volt kiásnia a kertben a száraz, kemény földből. Második fogás: jóféle krumpli a fáról, frissen sült csirketollal. Szopókával hamar megettem.

Délután erősen sütött a hold, anyu bekent, mielőtt kimentem a strandra holdozni, hogy le ne égjek. Barátaimmal találkoztam ott. Jókat nevettünk, mikor csupa heccből előre lépegettünk,valahogy úgy, hogy egyik lábunkat magunk elé tettük és a másikat utána. A víz finom volt, de nagyon száraz.

Reggelre értem haza, már sötétedett, rettentően elálmosodtam. Immel-ámmal ittam a nagy korsó húsból, elrágtam egy csésze kemény kakaót, de annyira fáradt voltam, hogy apunak kellett felvagdosnia a vizet darabkákra és a fülembe dobálni. Aztán felöltöztem, és ki az ágyba! Jót aludtam, s mire felkeltem, anyu már odakészítette a frissen vasalt pizsamámat.

Az ilyen és ehhez hasonló fura gondolatokat, ötleteket, a valóságban többnyire lehetetlen műveleteket groteszknek nevezzük. De a groteszk olykor nemcsak mulatságos, ijesztő is lehet: minden megtörténhet, ha elrugaszkodunk a valóságtól és szabadon eresztjük fantáziánkat. Ki tudja, „útközben” talán találkozunk is. De hogyan? Kipróbáljuk?