bla

Jó szomszédságban Jó… beszélgetni, megkérdezni: Hogyan lett a fényből kép? és mi A bodzapalota titka? Megmondja a Rozsdatorkú pityer. ÉsMi lenne, ha… a Mesés átváltozásokra gondolva azt mondanánk: Nézzük együtt… Tihanyi Lajos képeit! meg A baziliszkuszt.Vagy Debrecenbe kéne menni, Egy tányér napraforgót nézni: Mennyi sárga!, mondogatni: Én elmentem a vásárba? A kásától a kenyérig haladni, Mózest meghallgatni, tudni, hogy Chip-chip: számítógépek mindenütt vannak, de A tölgy, a füzike és az ember között eligazodni a Szitakötő szótár is segít, és a Volt egyszer egy pocsolya, a Heten a halott ládáján – meg ha azt olvassuk:És akkor… az apáca válaszolt. Akkor Egy null a javunkra.

0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
Kép



Kié lesz a birodalom?

Volt egy királynak három fia. Az egyik nem tudott járni, a másik nem látott, a harmadik pedig nem hallott. Amikor a király megöregedett, képtelen volt eldönteni, melyikükre hagyja a birodalmat. Tanácsosai javaslatára megkérdezte fiait, milyen királyságban szeretnének uralkodni.

 

– Ahol senki nem tud járni, mert akkor egy ember sem előzhetne meg – válaszolta a járni nem tudó királyfi.

 

A tanácsosok lejegyezték a királyfi válaszát, az öreg király pedig a középső herceghez fordult.

 

– Olyan birodalmat szeretnék, ahol rajtam kívül mindenki lát, és az én akaratomat lesi – válaszolta a vak királyfi.

 

Az öreg király bólintott, a tanácsosai feljegyeztek mindent, nehogy elfelejtse. Végül a siket királyfihoz fordult, és jelnyelven őt is megkérdezte.

 

– Olyan országot szeretnék, ahol korábban a testvéreim voltak királyok, mert akkor minden ember tisztelne.

 

Az öreg király biccentett, a tanácsosok jegyzeteltek, aztán hosszas tanácskozás után a siket királyfinak adták az országot. Máig is boldogan uralkodik, és népe őszintén szereti.

 

 

Tudtad-e, hogy…

 

>> már a körülbelül harmincezer évvel ezelőtt élt cro^magnoni (ejtsd: kromanyoni) ember is megbecsülte a vadászat közben súlyos sérülést szenvedő, például kezét vagy lábát elvesztő társát?

 

>> a törzsi kultúrákban a mai napig tisztelik az értelmi fogyatékos vagy epilepsziás embert, mert úgy hiszik, valamelyik isten szállta meg?

 

>> 1948-ban Angliában rendeztek először a II. világháború gerincsérültjeinek sportversenyt? Később Hollandia is csatlakozott, és az 1960-ban Rómában tartott eseményt tekintik az első Paralimpiai Játékoknak, amelyen 23 küldöttség 400 kerekesszékes sportolója vett részt. Az első magyar paralimpiai sikert Fejes András asztaliteniszező és atléta aratta, aki kerekesszékes kocsiversenyen harmadik helyezést ért el.

 

>> a futóversenyre alkalmas, úgynevezett futószékben a mozgássérült sportoló saját erejéből akár 30 km/óra sebességgel is haladhat? A távok 100 métertől egészen a maratonnak nevezett, több mint 42 kilométerig terjednek.

 

>> a mitológia szerint Héra istennő fia, Héphaisztosz (ejtsd: héfaisztosz) is mozgássérült volt? A csúf és gyenge csecsemőt csalódott anyja lehajította az Olümposzról. A sánta kovácsisten így az Etna vulkánban rendezte be műhelyét, és mindenki csodálta művészetét.

 

>> a vakok írása eredetileg katonai titkosírás volt? Egy francia kapitány, Charles Barbier (ejtsd: sárl bárbié) Napóleon katonái számára tervezte, hogy az éjszaka sötétjében némán is megértessék egymással magukat. A rendszert a katonaság azonban túl bonyolultnak találta. Louis Braille (ejtsd: lui bráj) egyszerűsítette a módszert, és 12 helyett csupán 6 pontot használt. Így alakult ki a ma is használt Braille-írás.

 

>> a fehér botot az 1920-as évektől használják a vakok világszerte? Az I. világháborúban sok ember elveszítette a látását, és az egyre növekvő autóforgalomban csak úgy közlekedhettek biztonságosan, hogy jól látható, fehér botot hordtak magukkal. A fehér bot napja október 15.

 

>> II. Bélát apjával együtt Könyves Kálmán azért vakíttatta meg, hogy alkalmatlan legyen az uralkodásra? Végül Béla mégis trónra került, felesége segítségével sikeresen irányította az országot, és szörnyű bosszút állt a főurakon, akik részt vettek megvakításában.

 

>> egy párizsi iskolában a siketek már a 18. században jelnyelven tanulhatták a tantárgyakat? A jelnyelv, bár vannak hasonló elemei, eltérő minden országban, és ugyanolyan gyors – sőt, olykor gyorsabb –, mint a beszéd.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek