Igaz, hogy Pallasz Athéné, a bölcsesség görög istennője sugalmazta védencének, a hős Odüsszeusznak a cselt, mégis, még ezt is – az ötletet és a kivitelezést – minden idők legfurfangosabb emberének nevéhez kötötték az elbeszélők, vagyis úgy tartották, Odüsszeusz találta ki, hogyan legyen vége a Trójában tíz éven át vívott háborúnak. Persze a görögök győzelmével!

Amikor Párisz trójai királyfi megszöktette a spártai király feleségét, a kis görög királyságok háborúra szövetkeztek. Sejtheted, hogy mint annyiszor a valóságos történelemben, az ókori görögök is csak ürügyet kerestek, miért támadhatnának Trójára, hogyan foszthatnák ki és igázhatnák le a gazdag ázsiai városállamot. Ugyan, ki akarta igazán megtorolni a világszép Helené királynő elrablását? Ki akart volna ezért hadba vonulni, évekre elszakadni szeretteitől? Ki haragudott a trójaiakra? Senki. De nem is igyekeztek elhitetni, hogy a reménybeli zsákmányon kívül más hajtja őket. Nem próbáltak annyi hazugságot összehordani, mint a modern korban a háborúra uszítók.

A görög mitológia rengeteg története szól erről a háborúról. Sőt, már a készülődésről: hogy a kezdet kezdetén is árulásokat meg kegyetlenségeket követtek el a halandó hősök, vagy hogy az istenek mikor kit pártoltak, esetleg miért büntettek. Mindenesetre Trójában a sok-sok összecsapás során nyilvánvaló lett: egyenlően erős a két fél. A trójaiak hősiesen és ügyesen védekeztek, a görögök pedig elszántan ostromoltak. Egy évtized telt el az indulás óta. És nem látszott, mikor és mi lesz a küzdelem vége. Akkor javasolta Odüsszeusz, hogy csellel diadalmaskodjanak. Hitessék el a trójaiakkal, hogy feladták a harcot, már el is hagyták a partokat, hazatérnek. Sietősen építettek hát fából egy hatalmas lovat – olyan öblös hasút, hogy jó pár harcos, a legkitűnőbb kardforgatók elférjenek benne. Olyan magas volt az a ló, hogy amikor a trójaiak bevontatták a várba, le kellett bontaniuk a kapu oromzatát. Odüsszeusz kitanított egy Szinón nevű katonát: járuljon a trójai király elé, és hitesse el, hogy megszökött a görögöktől, akik eliszkoltak. A falovat Pallasz Athénének készítették, hogy az istennő jó szelet biztosítson, míg hazaérnek. A faló, magyarázta a katona, szerencsét hoz Trójának. Lám, máris meghozta a győzelmet, a háború végét. A király hitt Szinónnak, látta a lóra írt sort is:

„A görögök hálából Athénének“.

Elrendelte a bevontatást, s hogy este nagy lakomával ünnepeljék a váratlan sikert. Kellett még egy összeesküvő. Odüsszeusz az egykor megszöktetett Helenét választotta, akiben hirtelen feltámadt a honvágy. Szívesen tért volna vissza Spártába, a régi családjához – vállalta tehát, hogy amikor terv szerint bent lesz a ló a várban, és a trójai férfiak a győzelemtől meg a bortól részegen alszanak, kiengedi a görög harcosokat. Így történt. A trójaiakat meglepte az újabb fordulat. A ló hasából kipattanó görögök irtózatos kegyetlenséggel kaszabolták le őket. Közben jelt adtak a közeli sziget mögött megbúvó társaiknak, akik immár akadálytalanul hatoltak a várba.

Azt is mesélték – hiszen a megtévesztésről szóló történetben nagyon sokfajta megtévesztés elfér –, hogy a boszorkányos Helené visszapártolt ugyan a görögökhöz, de alaposan megkínozta a cselezőket. Mielőtt bevontatták a lovat, többször körbejárta. Pontosan tudta, kik lapulnak benne, ismerte a honfitársait, és ismerte a feleségeiket is. Ment körbe-körbe, és név szerint szólította a nagy hírű harcosokat, de nem ám a saját hangján, hanem mindegyiküket a rettentő régen nem hallott, nem látott felesége hangján. Hiszen boszorkány volt! A ló hasában megbúvó Odüsszeusznak erővel kellett lefogni társait, hogy a hívó szóra ki ne törjenek rejtekhelyükről.

Az elbeszélések persze nem feledkeznek meg arról sem, hogy a becsapásokat és kegyetlenségeket súlyosan büntették az istenek. Akárhogy is pártolta például Pallasz Athéné az eszes Odüsszeuszt, ő is csak hosszú tengeri hányódás, újabb tíz évnyi kalandozás után térhetett haza – és ki nem találod, otthon legelőbb is mit kellett tennie!

Mégis kitaláltad? Igen, koldusnak álcázta magát, hogy ne gyanítsák: oly sok idő után hazatért, és így alkalma legyen megszabadítani házát a betolakodóktól. Ha kíváncsi vagy a folytatásra – meg az előzményekre –, bőven találsz olvasnivalót. A görög mítoszokról sokan írtak, ki mesé-sen, ki tudományosan – a könyvtárban segítséget kapsz, hogy megtaláld a kedved szerinti műveket.