Nézegesd a periódusos rendszerben a vegyjeleket. Elég sok van benne! Több mint száz. Némelyik egy, de a többség két betűből áll. Az első (vagy egyetlen) betű mindig az adott elem tudományos nevének kezdőbetűje. A vegyjel második betűje is a tudományos névből való, de hogy annak hányadik betűje, az változó.

• Gyűjtsd ki azokat a vegyjeleket, amelyeknél a vegyjel második betűje a tudományos név

2. betűje:

3. betűje:

4. betűje

5. betűje

(A legutolsóra – tudtunkkal – csak egy példa van!)

• Állítsatok össze értelmes szavakat, mondatokat vegyjelekből! (Most elhanyagoljuk a nagy és kisbetű különbségét, de akár az ékezeteket is.)
  Pl.: TAVALY (Ta+V+Al+Y)

Archimédész tükrei 1.

Nagyon érdekes a legenda, miszerint Archimédesz úgy gyújtotta fel az ellenség közeledő hajóját (amely persze fából volt), hogy a lakosság tükrök százaival világított ugyanoda. Nagy kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

Ha föltételezzük, hogy a kisváros lakosai mind egy-egy sík-tükröt tartottak a kezükben (homorú tükröt akkor még nem tudtak készíteni!), akkor a sok-sok tükör együtt megfelelhetett egyetlen nagy – mozaikos szerkezetű – homorú, azaz „gyűjtő” tükörnek. Igen nehezen képzelhető el azonban, hogy emberek százai olyan tudatosan, fegyelmezetten és pontosan tartsák a maguk kis tükrét, hogy azok együtt egy homorú tükröt képezzenek, és annak a „nagy tükörnek” éppen az ellenséges hajó oldalánál legyen a fókuszpontja. Ráadásul akkoriban még nem tudtak olyan jó fényvisszaverő tükröket készíteni, mint manapság.

Maga az ötlet azonban reális. Mármint az, hogy nem egyetlen nagy homorú tükörrel gyűjtik össze a Nap sugarait, hanem egy homorú fémvázra szerelt, vagy egyszerűen csak megfelelő szögben álló sík-tükrök ezreivel. Így működnek egyes naperőművek.

http://images.google.hu/images?gbv=2&hl=hu&q=Solar+one&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se

Az is érdekes, hogy a tükrök fényt is, meleget is visszavernek. Vajon miért viselkedik hasonlóan a fény- és a hősugárzás? Erre a rövid válasz az, hogy azért, mert fizikai szempontból a látható fény és a bőrünkön érezhető hősugárzás lényegében ugyanaz. Mindkettő elektromágneses hullám (vagy rezgés). „Csak” annyi a különbség közöttük, hogy az egyik szaporábban rezeg, mint a másik. A hősugárzásnak „infravörös” – vagyis ’vörösön inneni’ – a másik neve. Tehát a szivárvány skáláján a „vörösön innen” van egy olyan „fény”, amely az emberi szem számára már nem látható, viszont melegként érzékeljük.

Segít ennek elképzelésében egy jó ábra, amely mutatja a különböző elektromágneses sugárzások teljes skáláját. Vegyük észre azt is, hogy amit ebből látható fénynek nevezünk, az bizony a teljes skálának csak nagyon-nagyon rövid szakasza.

http://www.szote.u-szeged.hu/phys/frames/edu/spectrum.gif

Ha tükörrel nem is, de gyűjtőlencsével viszonylag könnyen meg tudunk gyújtani – vagy legalábbis jól meg tudunk pörkölni – egy fadarabot.

1. Napos időben egy minél erősebb nagyítóval menjünk ki a szabadba, s vigyünk magunkkal egy léc- vagy deszkadarabot.

2. Tartsuk a nagyítót néhány cm-rel a falap fölé, s közelítsük-távolítsuk addig, amíg el nem találjuk azt a helyzetet, hogy a falapra vetülő fénysugarak egyetlen pontban gyűlnek össze.

3. Tartsuk itt mozdulatlanul a nagyítót 10-20 másodpercig, és figyeljük, hogy mi történik a fával.

4) Ha már füstöl, akkor legyünk óvatosak, nehogy lángra kapjon.

Kellő gyakorlással akár szöveget vagy képet is beleégethetünk a falapba. Célszerű előre megrajzolni a kívánt mintát, s a rajzolt vonalakat követni a nagyítóval.

A nagyító mindkét oldalon domború üveglencse. Ez nemcsak a látható fényt fókuszálja, hanem az emberi szem számára láthatatlan „infravörös fényt” is, amit másképpen hősugárzásnak nevezünk.

Archimédész tükrei 2.

A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották.