bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
[email protected]
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG

Miből van? Hogyan van? - Term.tud. feladatsor

 

Nézegesd a periódusos rendszerben a vegyjeleket. Elég sok van benne! Több mint száz. Némelyik egy, de a többség két betűből áll. Az első (vagy egyetlen) betű mindig az adott elem tudományos nevének kezdőbetűje. A vegyjel második betűje is a tudományos névből való, de hogy annak hányadik betűje, az változó.

 

  • Gyűjtsd ki azokat a vegyjeleket, amelyeknél a vegyjel második betűje a tudományos név

2. betűje:

3. betűje:

4. betűje

5. betűje

(A legutolsóra – tudtunkkal – csak egy példa van!)

 

  • Állítsatok össze értelmes szavakat, mondatokat vegyjelekből! (Most elhanyagoljuk a nagy és kisbetű különbségét, de akár az ékezeteket is.)
    Pl.: TAVALY (Ta+V+Al+Y)

 

 

 

Archimédész tükrei 1.

 

 

Nagyon érdekes a legenda, miszerint Archimédesz úgy gyújtotta fel az ellenség közeledő hajóját (amely persze fából volt), hogy a lakosság tükrök százaival világított ugyanoda. Nagy kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e.

 

Ha föltételezzük, hogy a kisváros lakosai mind egy-egy sík-tükröt tartottak a kezükben (homorú tükröt akkor még nem tudtak készíteni!), akkor a sok-sok tükör együtt megfelelhetett egyetlen nagy – mozaikos szerkezetű – homorú, azaz „gyűjtő” tükörnek. Igen nehezen képzelhető el azonban, hogy emberek százai olyan tudatosan, fegyelmezetten és pontosan tartsák a maguk kis tükrét, hogy azok együtt egy homorú tükröt képezzenek, és annak a „nagy tükörnek” éppen az ellenséges hajó oldalánál legyen a fókuszpontja. Ráadásul akkoriban még nem tudtak olyan jó fényvisszaverő tükröket készíteni, mint manapság.

 

Maga az ötlet azonban reális. Mármint az, hogy nem egyetlen nagy homorú tükörrel gyűjtik össze a Nap sugarait, hanem egy homorú fémvázra szerelt, vagy egyszerűen csak megfelelő szögben álló sík-tükrök ezreivel. Így működnek egyes naperőművek.

http://images.google.hu/images?gbv=2&hl=hu&q=Solar+one&btnG=K%C3%A9pek+keres%C3%A9se

 

Az is érdekes, hogy a tükrök fényt is, meleget is visszavernek. Vajon miért viselkedik hasonlóan a fény- és a hősugárzás? Erre a rövid válasz az, hogy azért, mert fizikai szempontból a látható fény és a bőrünkön érezhető hősugárzás lényegében ugyanaz. Mindkettő elektromágneses hullám (vagy rezgés). „Csak” annyi a különbség közöttük, hogy az egyik szaporábban rezeg, mint a másik. A hősugárzásnak „infravörös” – vagyis ’vörösön inneni’ – a másik neve. Tehát a szivárvány skáláján a „vörösön innen” van egy olyan „fény”, amely az emberi szem számára már nem látható, viszont melegként érzékeljük.

 

Segít ennek elképzelésében egy jó ábra, amely mutatja a különböző elektromágneses sugárzások teljes skáláját. Vegyük észre azt is, hogy amit ebből látható fénynek nevezünk, az bizony a teljes skálának csak nagyon-nagyon rövid szakasza.

http://www.szote.u-szeged.hu/phys/frames/edu/spectrum.gif

 

 

Ha tükörrel nem is, de gyűjtőlencsével viszonylag könnyen meg tudunk gyújtani – vagy legalábbis jól meg tudunk pörkölni – egy fadarabot.

 

1. Napos időben egy minél erősebb nagyítóval menjünk ki a szabadba, s vigyünk magunkkal egy léc- vagy deszkadarabot.

2. Tartsuk a nagyítót néhány cm-rel a falap fölé, s közelítsük-távolítsuk addig, amíg el nem találjuk azt a helyzetet, hogy a falapra vetülő fénysugarak egyetlen pontban gyűlnek össze.

3. Tartsuk itt mozdulatlanul a nagyítót 10-20 másodpercig, és figyeljük, hogy mi történik a fával.

4) Ha már füstöl, akkor legyünk óvatosak, nehogy lángra kapjon.

 

Kellő gyakorlással akár szöveget vagy képet is beleégethetünk a falapba. Célszerű előre megrajzolni a kívánt mintát, s a rajzolt vonalakat követni a nagyítóval.

 

A nagyító mindkét oldalon domború üveglencse. Ez nemcsak a látható fényt fókuszálja, hanem az emberi szem számára láthatatlan „infravörös fényt” is, amit másképpen hősugárzásnak nevezünk.

 

 

Archimédész tükrei 2.

 

A tükör a régebbi korokban különleges luxuscikknek számított. Az emberek misztikus, rejtélyes tárgynak tartották.

 

A tükör feltalálása előtt egyedül a sima, rezzenéstelen vízfelület adta vissza úgy-ahogy az ember arcmását. Az ókori Keleten használt első tükrök voltaképpen ezüstből, rézből, majd bronzból készült fényesre csiszolt lemezek voltak. Ezek a tükrök csak újkorukban, viszonylag rövid ideig mutattak tiszta képet. A levegővel érintkezve ugyanis igen hamar oxidálódtak és fokozatosan elhomályosodtak. Nagy értékük miatt azonban még így is mindaddig használták őket, ameddig teljesen tönkre nem mentek. Ezért írja Szent Pál híres Szeretethimnusza végén, hogy „tükör által homályosan látunk.” (1Kor, 15:12)
 
 
 
A tükör e nagy hibáját csak a középkorban sikerült kijavítani az üvegkészítés fejlődésének köszönhetően. A fémfelületre ugyanis sima üveglapot szorítottak, megakadályozva a tükörnek a levegővel való érintkezését, így az nem homályosult el többé.
 
 
 
A következő nagy találmány, a ma is használt üvegtükör, a 13. században a Velencéhez tartozó Murano szigetén született. Az üveglapra hártyavékony ólomlemezt illesztettek, arra pedig higanyt öntöttek. Az így keletkező jól tapadó anyag a foncsor, amely tehát csak egy minimális fémbevonat az üveglap hátoldalán, a régi tökéletlenebb fémtükrökhöz képest mégis kiváló képet eredményez. A muranói tükör hamar világhírű lett, bár az ára a középkor végén az aranyéval vetekedett. Később az eljárást úgy fejlesztették tovább, hogy higany helyett ezüstfoncsort használtak. A mai tükrök is ezzel a technikával készülnek.
1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek