Osztály: 7. c

Neumann János Általános Iskola, Szombathely

Témakör:

a) Petőfi-versei
 b) a víz

Tananyag, feladatok:

Szitakötő 3. szám: Szitakötő- szótár - víz                                 

 szépirodalmi művek, részletek, amelyek a „víz”-hez kapcsolódnak

 irodalomelmélet/műfajok

 ” nem ártana összefognotok, legalább arra a kis időre, amíg odaértek.”

/együttműködés, összefogás/    

Óratípus: ismétlő, fejlesztő-gyakorló (csoportmunkában)

Fejlesztés: értő olvasás, szókincsfejlesztés, összefüggések felismerése, kreativitás

Eszközök: Szitakötő 3. szám, 7. osztályos tankönyv, mellékletek /megfelelő példányban,
szókártya, íróeszközök         

          

Az óra menete

 

 

1. Csoportalakítás
    A kártyákon 5x szerepelnek a következő szavak:
     tenger; folyó; patak; Balaton; Óperenciás-tenger
    -5x5 fős csoport létrehozása ( azonos nevűek egy csoportot alkotnak)
    Melyik szó kapcsolódik valamennyi csoportnévhez? /VÍZ/

 

2. Szitakötő 3. szám
    Szitakötő-szótár 48. oldal VÍZ c. szócikk
    Frontális- fogalomértelmezés: szótár; enciklopédia; Szitakötő-szótár; értelmező szótár
    A szöveg néma elolvasása a folyóiratból.
    A 10 kérdésből álló feladatsor megoldása egyénileg vagy csoportonként. /Választhatnak./
   (A szöveget nézhetik.)
       /1. melléklet/
  A megfejtések ellenőrzése, értékelés.

  A 10. kérdés megbeszélése. Mi a különbség az ismeretterjesztő és az irodalmi szöveg között?

 

3. Szépirodalmi szövegek, melyek a vízhez kapcsolódnak.
    Minden csoport kap egy idézetsort. (Válogatás ismert irodalmi művekből.)
    Válasszák ki, melyik kapcsolódik a csoport nevéhez!
     /2. melléklet/

    A csapatnévhez tartozó idézet felolvasása.

 

4. Munka a csoportban.
    A csoportfeladatok kiosztása /3. melléklet/

    Megbeszélés, felkészülés. ( Ismert művek, néhány perc elegendő.)

1. „ÓPERENCIÁS-TENGER” csoport
2. „BALATON” csoport
3. „PATAK” csoport
4. „FOLYÓ” csoport
5. „TENGER” csoport

 

5. A csoportok beszámolói. (Tömören, a legfontosabbakat, rövid beszámolók.)

6. Értékelés.

 

7. Házi feladatok
  a)  A Szitakötő VÍZ szócikk végén lévő kérdések (3) megválaszolása írásban.
       A 2. kérdésnél indoklással. (Miért?)
    +
   b) Közmondások, szállóigék, szólások gyűjtése a „víz”-hez kapcsolódva
       vagy
       10 -15 soros „vizes” ismeretterjesztő vagy szépirodalmi szöveg keresése      

       /újság, folyóirat, vers, regényrészlet stb./
 

 

1. számú melléklet

 

    

      Kérdések a Szitakötő-szótár VÍZ szócikkéhez.
     

      Értő olvasás - a szöveget használhatják.
 

1. Milyen elemek alkotják a vizet?
2. Hogyan nevezzük a víz légnemű állapotát?
3. Hány fokon a legsűrűbb a víz?
4. A Föld hány százalékát borítja szárazföld?
5. Melyik az a két ok, amelyek miatt embermilliók szenvednek az ivóvíz hiányától?
6. Noé története a teremtéshez, az özönvízhez vagy az újjászületéshez kapcsolódik?
7. Melyik görög istennő maradt fiatal a Kanathosz forrás vizétől?
8. Melyik isten készítette el /egy mítosz szerint/ az emberiség számára az örökélet vizét?
9. Mi az oka a mítosz szerint, hogy a fenyő örökzöld?
10. Az olvasott szöveg ismeretterjesztő vagy szépirodalmi?
     

 

2. számú melléklet

 

IDÉZETSOR

 

Válasszátok ki, melyik idézet kapcsolódik a csoport nevéhez!

 

1.

„- Ahhoz, hogy derék emberek legyetek, nem árt megtudni, mi az élet titka. Az élet titkát az  
Óperenciás-tengeren túl őrzi egy nagyszakállú öregember. Az Üveghegy tetején lakik  egy háromszázhatvanöt tornyú várban.”

 

2.

„A nyáj a Balatonba
Rohant, de bennveszett-
A tó máig is kihányja
A kecskekörmöket.”
 

3.

„Tenger virág nyílik tarkán körülötte,
De ő a virágra szemét nem vetette;
Egy kőhajtásnyira foly tőle a patak,
Bámuló szemei odatapadtanak”

4.

„Mint az őrült, ki letépte láncát,
Vágtatott a Tisza a rónán át,
Zúgva, bőgve törte át a gátot,
El akarta nyelni a világot!”

5.

„Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.”

 

 

ÄÄÄ

Mese

Monda

Elbeszélő költemény

Tájleíró költemény

Allegória – (dal-ódai hangvétellel)

 

 

 

3. számú melléklet (1.)

 

1 „ÓPERENCIÁS-TENGER” csoport

 

Olvassátok el a meserészletet!

 

Lázár Ervin: Eredeti üzenet
Az élet titka

 

Azt mondta Rácegresi a tizenkét fiának:
- Ahhoz, hogy derék emberek legyetek, nem árt megtudni, mi az élet titka. Az élet titkát az  
Óperenciás-tengeren túl őrzi egy nagyszakállú öregember. Az Üveghegy tetején lakik  egy háromszázhatvanöt tornyú várban. Oda kell eljutnotok. De ezer veszély leselkedik rátok, csak akkor juthattok el hozzá, ha nem hagyjátok cserben egymást soha.
Közben a másik házban Pácegresi beszélt a fiaihoz:
- Az élethez szerencse és sok kincs kell - mondta nekik. S a szerencse és kincsek tudója egy nagyszakállú öregember az Óperenciás-tengeren túl. Ott lakik az Üveghegyen egy háromszázhatvanöt tornyú várban, őhozzá kell eljutnotok minden áron, s azután már semmi gondotok se lesz, éltek, mint Marci Hevesen. Csak hát nehéz odajutni, nem ártana összefognotok, legalább arra a kis időre, amíg odaértek.

…

Képzeld tovább a mesét!

Beszéljétek meg:
Ha nektek kellene az Óperenciás-tengeren túlra, a nagyszakállú öregemberhez eljutni,
mit tennétek?
Milyen akadályokat kellene legyőzni?
Hogyan tudnátok egymást segíteni?
Miért lenne könnyebb együtt, mint egyedül?
(Mire elérnétek a nagyszakállúhoz mi mindent tudnátok meg az életről?)

Sikeresen odaértetek… Mit mondtatok az öregnek? És ő nektek?

 

 

2. „BALATON” csoport

 

Olvassátok el a verses regét! (ld. melléklet)
 

A tihanyi visszhang és a kecskekörmök regéje

 Garay János mondája alapján
 

Kik a rege szereplői?
Mondjátok el röviden, tömörítve a monda cselekményét!
Mi a monda valóságalapja?
 

 

3. „PATAK” csoport

 

Petőfi: János vitéz

 

Idézd azokat a versszakokat Petőfi elbeszélő költeményéből, amelyek a faluvégi kis patakot mutatják be!

Milyen ez a patak?

Hogyan változik meg Óriásországban? Ott milyen?

Milyen a mi Gyöngyös és Perint patakunk? (Szombathely)
Hogyan változtatja meg a városképet, a város hangulatát a két patak?


 

4. „FOLYÓ” csoport

 

Petőfi Sándor: A Tisza

 

Feladataid:

A tájleíró költemény

A leírás rendje – Milyen nézőpontot választ a költő?

(A szemléletesség eszközei – megszemélyesítés, hasonlat, költői jelző)

A folyó két különböző arca - hangulatváltozás

 

5.„TENGER” csoport

 

 Petőfi: Föltámadott a tenger

 

Az allegória fogalma

A jelképek kibontása, értelmezése – vihar, tenger, hajók

(Hangutánzás, hangulatfestés, az igék szerepe – Mit látunk, hallunk?)

Mondjátok el a verset könyv nélkül!

 

 

3. számú melléklet (2.)

 

 

A tihanyi visszhang és a kecskekörmök regéje

 Garay János mondája alapján