Tanítási egység: Népmese - műmese (Békés Pál: A lovag és az árnyéka)

Osztály: V.

Oktatási célok és feladatok:

A műmese fogalma és jellemzői.

 A műmese és a népmese összehasonlítása.

A humor forrása a mesében.

Szókincsfejlesztés, szógyűjtés.

Önálló munkára, véleményalkotásra nevelés.

Fantáziafejlesztés: a mese továbbgondolása.

Az óra tartalma és menete:

1.Bevezetés, ráhangolódás: Soroljátok fel a népmese elemeit!

(Meseformulák, meseszámok, mesehős (milyen?), csodás lények (ellenségek, segítők), csodás tárgyak, a mese szerkezete  (fordulatos kalandok, melyek során a hős megküzd a fokozatosan nehezülő akadályokkal, legyőzi ellenségét), a mese  végén minden jól végződik stb.)

Célkitűzés: Ma egy műmesét fogok nektek felolvasni. A mese szerzője Békés Pál, a mese  címe: A lovag és az árnyéka. Jól figyeljetek, mert különféle feladatokat fogtok kapni, melyekkel be kell majd bizonyítanotok, hogy miben hasonlít és miben tér el ez a műmese a népmeséktől!

Bemutató olvasás (szómagyarázat)

Csoportok alakítása: Mivel négy csoportot kell alakítanunk, ezért a tanárnak otthon  négy témakörrel kapcsolatos szókártyákat kell készítenie. Pontosabban annyi szókártyát, ahány tanuló van. A szókártyák a mesehősöket (pl. szegény legény, legkisebb királyfi, stb.),  mesebeli tájakat, helyeket (bronz erdő, égig érő fa, kacsalábon forgó kastély stb.),  csodás lényeket (tündér, törpe, vasorrú bába stb.)  és  formulákat  (hol volt, hol nem volt..., itt a vége, fuss el véle stb.) tartalmazzanak. A szókártyákat lefelé fordítva egy asztalra tesszük. Minden tanuló húz egyet, majd megkeresik, hogy kiknek a szókártyái tartoznak ugyanabba a témakörbe, és így alakítanak csoportokat.

A csoportok feladatai:

1. csoport:  Mit tudunk meg a meséből a mese hőséről, a családjáról, az otthonáról? Miben hasonlít a népmesei hőshöz és miben különbözik?

Lehetséges válaszok:

Különbségek: a szereplők nevében, a főhős kezdő lovag, elszegényedett család, az anya készíti  a konyhában a pogácsákat, düledező lovagvárban élnek, csak egy kókadt lovuk van stb.

Hasonlóságok: A lovag egyetlen fia útnak indul, küzd a gonosz ellen, segíti a gyöngéket, furfangos, leleményes stb.

2. csoport: A mese hőse vándorlása során merre jár, kivel találkozik? (különbségek, hasonlóságok)

Lehetséges válaszok:

Bonifác hasonló helyeken jár, mint a népmesék hősei: hegyek, völgyek, tavak, mocsarak (de megfordul a hómezőn és a sivatagban is). Útközben találkozik különféle csodás lényekkel pl.manóval, boszorkánnyal, kobolddal, sárkánnyal stb.   A sárkány viszont itt gyáva és elfut. Az árnyéka a segítőtársa. Igaz, először összevesznek, de később az árnyék mégis kisegíti a bajból Bendegúzt, és a mese végén kibékülnek stb.

3. csoport: Vizsgáld meg a mese szerkezetét! Figyeld meg, hol vannak a mese fordulópontjai! Miben tér el, és miben hasonlít a népmeséhez?

Lehetséges válasz: Szintén formulával kezdődik. A mesehős útnak indul szerencsét próbálni, de nem old meg konkrét feladatokat, nem győz le valamilyen cél elérése végett különféle akadályokat. Fordulópontok: a) a hős átugorja az árnyékát, b) megküzd a törpével. A mese végén minden jóra fordul: kibékül az árnyékával stb.

4. csoport:

Keress népmesébe illő szószerkezeteket, formulákat!

Írd ki a szövegből a megy  és a mondta igékkel rokon értelmű szavakat! 

Lehetséges válaszok: Egyszer volt, hol nem volt..., hamuban sült pogácsa, erdő szélére ért, leheveredett egy fa tövébe stb.

Megy: neki vág az útnak, halad, bóklászik, szökdécsel, vándorol, lépked stb.

Mondta: nyögte, hördült fel, visította, morogta, hangzott stb.

Miután a csoportok beszámoltak, a mese hangulatáról beszélgetünk. (Milyen a mese hangulata? Mitől humoros? Mi a humor forrása? Stb.)

A beszélgetés után a csoportok a következő feladatot kapják:

Válasszátok ki, majd játsszátok el a számotokra legérdekesebb jelenetet!

(A csoportok bemutatják az általuk kiválasztott jelenetet.)

Összefoglalás:

Elemzésünk során megállapítottuk, hogy az olyan meséket, amelyek nem a szájhagyomány útján, hanem az író sajátos nyelvi képzelőerejének eredményeként jönnek létre, s szerzőjük ismert, műmesének nevezzük.

Habár Békés Pál  meséje műmese, mind a szerkezetében, mind ötleteiben, szóhasználatában a népmesékre emlékeztet.

Házi feladat:

Folytasd a mesét! Milyen kalandokban volt még része a lovagnak és az árnyékának?