bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG
Zsipi Gyuláné
Víz szótár

 

Aszály
Hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány.

Aszályindex
A kialakult aszály mértéke az ún. „aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8. Amennyiben az aszályossági index meghaladja a 8-at, rendkívül súlyos aszályról beszélünk.

Ártér
Az a terület, melyet a folyó árvízei az árvízvédelmi művek megléte nélkül elöntetnének. Az ártérnek azt a részét, melyet az ármentesítő művek védenek mentesített ártérnek nevezzük. Az árvízvédelmi művekkel védett ártér a nyílt ártér. A töltések előtti nyílt ártér a hullámtér.

Árvédelmi töltés
Olyan víztartásra méretezett földmű, mely a terep fölé emelkedő árvíz szétterülését meghatározott területsávra, a hullámtérre korlátozza. Az árvízvédelmi töltés méreteit, egyéb fizikai paramétereit (magasság, keresztmetszet, tömörség stb.) szigorú műszaki előírások határozzák meg.

Árvíz
A folyó vagy vízfolyás középvízi medrének partélét meghaladó, ill. középvízi medréből kilépő víz.

Árvízkockázati térképek
Megmutatják a kockázat alatt álló területeket és a kockázat területi eloszlását. A kockázati térképek szükségesek a területrendezési, a lokalizációs és a veszélyhelyzeti tervezéshez. Az EU ajánlás szerint a térképeknek könnyen olvashatóknak kell lenniük, és be kell mutatniuk a veszélyeztetettség különböző szintjeit. Szükség van rájuk a különböző tevékenységek koordinálásához. Tervezési eszközként szolgálnak és biztosítják, hogy az összes szereplőnek ugyanaz az információ álljon rendelkezésére egy bizonyos veszély térbeli kiterjedéséről. Az árvízkockázati térképeket az ún. kárpotenciál csökkentésére lehet használni, hasznosítva a bennük rejlő információkat a területrendezési és a kárelhárítási tervezésnél. A felhasználás mindkét típusa megkívánja, hogy az árvízi veszély, zóna és kockázati térképek a legrosszabb eset forgatókönyvét is tartalmazzák.

Árvízmentesítés
A mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenység, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől.

Árvízvédekezés
Az árvízvédelmi vonalakon, a folyón, az ártérben árvíz idején az árvízkárok elleni védekezés előkészítése, szervezése, maga a védekezés, valamint az árvíz levonulása utáni, a védekezéssel kapcsolatos egyéb tevékenység.

Árvízvédelem
Azoknak a vízgazdálkodási tevékenységeknek az összessége, melyeknek célja árvízvédelmi művek létesítésével, a meglévők fejlesztésével az árvízveszély elhárítása, illetve az árvízkárok mérséklése. A tevékenység két feladatkörre osztható: árvízmentesítésre és árvízvédekezésre.

Árvízvédelmi fal
Rendszerint vasbetonból, esetleg betonból vagy kőből készült árvízvédelmi mű, amelyet megfelelő hely hiányában földmű helyett építenek.

Ásványvíz
Olyan természetes felszín alatti víztartóból vagy vízadóból származó víz, amelynek ásványi anyag tartalma jellemzően eltér a rendszeres emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíztől, és annak összetétele megfelel a vonatkozó jogszabályban meghatározott (így például biológiai, kémiai) határértékeknek.

Bányató
A felszíni vagy a felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi.

Belvíz
Belvíz akkor keletkezik a talaj felső rétegében, ha a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek. Jellemzője, hogy helyben képződik a kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására: hirtelen hóolvadásból, csapadéktevékenységből, de keletkezhet magas talajvízállásból is, amikor a talajvíz kilép a felszínre.

Belvízöblözet
A belvízgyűjtő területnek az a része, melyről az összegyülemlő belvizeket a többi területtől függetlenül lehet levezetni. A belvízöblözet határát a domborzati viszonyok mellett mesterséges létesítmények (utak, vasutak, osztózsilipek stb.) is meghatározzák.

Belvízrendszer
Domborzatilag zárt síkvidéki vízgyűjtő vízrendszer. A belvízrendszert a mikrodomborzat, mesterséges vonalak (utak, vasutak) ill. belvízművek kisebb részekre, öblözetekre oszthatják. Magyarország síkvidéki területein 83 belvízrendszer van.

Belvízvédekezés
Az a tervszerű eljárás, melynek feladata a káros belvíz elvezetése, ill. a levezetőművek kapacitását meghaladó vízmennyiség megjelenése esetén a legkisebb károkozás elérésével való visszatartása, terelése, tárolása. A belvízvédekezésre a kisebb töltések is alkalmasak: a településeket, az értékes létesítményeket így meg lehet védeni az elöntéstől. A belvízvédekezés fő módszere azonban a tíltók és a zsilipek megfelelő szabályozása, a szivattyúzás, a csatornákon való vízelvezetés.

Bordás megtámasztás
A tartósan magas árvízkor a töltés mentett oldali rézsűjén észlelt szivárgás, ill. átázás elleni védekezés egyik módja. Az átázott, csúszásra hajlamos mentett oldali töltésrézsüt a töltéslábtól kiindulva bordák módjára elhelyezett földes zsákokkal (terméskővel) terhelik meg. A bordák szélessége egy-egy zsákhossz. Akkor célszerű alkalmazni, ha a vízoldal felőli védekezés nem lehetséges.

Buzgár
A töltésre ható egyoldalú víznyomás hatására a töltés (gát) mögött, a mentett oldalon alulról fölfelé irányuló szivárgásokból, (áramlásból) kialakult, koncentrált, finom szemcséjű talajjal kevert vízfeltörés. A buzgár közvetve töltésszakadást is előidézhet. Hagyományos védekezés ellene a homokzsákból épített ellennyomó medence.

Csatorna
Egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízi-létesítmény.

Csatornázási rendszer
A szennyvizek és a csapadékvizek elvezetését szolgáló rendszerek. Egyesített rendszerben a szennyvizet és a csapadékvizet közös zárt hálózaton vezetik el. Elválasztott rendszerben külön zárt hálózat vezeti le a szennyvizet és külön
hálózat a csapadék vizet.

Csurgás
A gátba bejutott víznek a mentett oldali rézsűben, altalajban vagy töltésköröm közelében való koncentrált kilépése. Kéregcsurgásnak (vagy kontúrcsurgásnak) nevezik azt az árvízi jelenséget, amikor a töltésbővítéseknél az összeépítési réteg határa mentén alakul ki csurgás. Talpcsurgásnak nevezzük a töltésalapozás mentén kialakuló csurgásokat. A csurgások a töltések inhomogenitására vezethetők vissza, általában lépten-nyomon fellépnek az árvízvédelmi töltések mentett oldali rézsűjében, illetve a mentett oldali körömben. Veszélyes járatos erózióvá fejlődhetnek. A csurgás túlfejlődése következtében rézsűcsúszások keletkezhetnek, illetve a csurgás átmérőjének bővülése gátszakadássá fejlődhet.

Csúszamlás
Vízáteresztő és vízzáró rétegek váltakozásánál létrejövő tömegmozgás.

Defláció
A szél talajpusztító munkája, a talajerózió egyik formája, széleróziónak is nevezik.

Depónia
A csatornák és medrek kotrása során kikerült és azok mentén elhelyezett földanyag neve. Általában nincs víztartó szerepe, de ha ilyen célja van, akkor a depóniát rendezni kell. Az ilyen rendezett depóniák az árvízvédelmi töltésekkel azonos rendeltetésűek.

Elérési idő
Az időtartam, mely alatt a vízrészecske egy adott pontból eljut a vízkivételig.

Elhabolás
Víz (folyó, patak, csatorna, tározó, tó) hullámzó mozgásának hatására a partban keletkezett rongálódás.

Elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítmény
A vízfolyások mentén lévő vagy létesülő - a miniszter által - fővédelmi művé nyilvánított három vagy több települést érintő (térségi) árvízvédelmi vonal (töltés, fal, magaspart, árvízcsúcs-csökkentő tározó, árapasztó.

Emisszió
Kibocsátás. Általában környezethasználatból vagy más tevékenységből származó szennyezőanyag kibocsátás, sugárzás, rezgés, bűz, stb.

Érzékenység
A felszín alatti víz, a földtani közeg kockázatos anyagokkal szembeni ellenálló képességét, illetve tűrőképességét jellemző természeti adottság.

Erózió
A víz talajpusztító munkája.

EU Víz Keretirányelve
Az irányelv szerint meg kell akadályozni vizek állapotának romlását, illetve meghatározott időn belül (általában 15 év alatt) el kell érni a vizek "jó állapotát, amely a természeteshez közeli ökológia állapotot és határértékek szerint szabályozott vízminőségi állapotot jelent. További fontos kritérium a vízzel kapcsolatos szolgáltatások megtérülésének elve és a szennyező fizet elv betartása (2000. december 22.)

Fenékküszöb
Olyan létesítmény, amely természetes anyagok (kő, nagy szemnagyságú kavics) felhasználásával megemeli a mederfenék szintjét. A bukószerű mederfenék-emelés alvízi oldala hosszan elnyúló, lapos ezáltal viszonylag állékony rézsűben végződik. A fenékküszöb felszíni kialakítást úgy kell megoldani, hogy annak felszínén még kisvízi állapotban is olyan jellegű vízátfolyás alakuljon ki, amely lehetővé teszi a vízi élővilág számára a feljutást a mű alvízi oldaláról a felvízi oldalára. A fenékküszöböt olyan mértékig lehet e szempont figyelembevétele mellett kiépíteni, hogy az a mértékadó árvízi hozamot az előírt biztonság mellett le tudja vezetni.

Forrás
A talaj-, a karszt-, valamint a rétegvizek természetes felszínre bukkanása.

Gyógyvíz
Olyan ásványvíz, amelynek bizonyítottan gyógyhatása van és gyógyászati felhasználásának engedélyezése külön jogszabályok szerint történik.

Határérték
A környezeti elemekben megengedhető, illetve eltűrt szennyezőanyag koncentrációk. A határértékek megállapítását befolyásolják a társadalmi, a gazdasági és a környezetvédelmi körülmények.

Havária
Az emberi tevékenység során bekövetkező váratlan, hatásában jelentős, nem szándékosan okozott esemény, amely veszélyezteti az emberi egészséget vagy a környezetet.

Hidraulika
A víz nyugalmi és mozgási állapotainak tanulmányozásával, törvényszerűségeinek leírásával, e törvények gyakorlati alkalmazásával foglalkozó tudomány.

Hidrológia
A természetben előforduló vizek megjelenési formáival, okozati összefüggéseivel, mennyiségi értékelésével és állandó körforgásának törvényeivel foglalkozó tudományág.

Holtág
A folyónak olyan mellékága, amely a főmederrel nem vagy csak egyik végén függ össze, és vize nem vagy csak időszakosan keveredik élővízzel.

Hullámtér
A folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti - vagy ahol töltések nincsenek a magaspartok közötti - terület.

Hullámtéri átjáró
A hullámtéren elsősorban a közutak keresztezésénél megszakadhat a zöldfolyosó, a vízhez kötődő élőlények vándorlási feltételeinek biztosítása. Ezeken a helyeken a zöldfolyosót célszerű szintben különválasztani a közúti forgalomtól Ennek legolcsóbb megoldása, olyan átereszek kialakítása a közút alatt, amely lehetővé teszi a vándorló élővilág zavartalan közlekedését (pl.békavándorlást elősegítőátereszek). Árvíz esetén, tekintettel arra, hogy ezek a létesítmények a hullámtéren vannak, várhatóan vízátfolyás alakul ki rajtuk keresztül, ami miatt a tervezésnél gondolni kell a káros eróziók elkerülésére.

Hullámtéri véderdő
Az árvízvédelmi töltés víz felőli oldala elé telepített, a töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló, meghatározott szélességű erdősáv.

Integrált vízgazdálkodás
A vízgyűjtőn folytatott tevékenységek, azok vízigényének a vízkészletekkel és a hidrológiai folyamatokkal történő összehangolása térben és időben. Az integrált vízgazdálkodás legfontosabb eszköze a feltáró, elemző tervezés.

Ivóvíz
A rendszeres emberi fogyasztásra alkalmas a fizikai, a kémiai, a bakteriológiai, a toxikológiai és a radiológiai határértékeknek megfelelő víz.

Karszt-vízbázis
Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete a karsztosodott kőzetek (mészkő, dolomit) pórusaiban, hasadékaiban, üregeiben helyezkedik el.

Körtöltés
A nyílt, vagy mentesített ártéren fekvő települések és egyéb értékek egyedi védelmét szolgáló töltés.

Kút
Felszín alatti víz termelésére vagy megfigyelésére szolgáló függőleges akna vagy cső. Kiképzése szerint sok fajtája van.

Lokalizációs vonal
A töltésszakadás következtében szétterülő árvíz továbbterjedésének megakadályozására szolgáló töltés, terepmagaslat, továbbá az e célra alkalmassá tett más vonalas létesítmények (út, vasúti töltés).

Lokalizálás
a víz kártétele elleni védekezésnek az a formája, amely a károkat meghatározott területre igyekszik korlátozni. Különösen fontos a lokalizálás árvízvédelmi töltések átszakadása esetén, de lokalizálásra van szükség a belvízvédekezésben a víz visszatartásakor is. A lokalizálás előre megtervezett és kiépített művek (pl. lokalizáló gátak) segítségével vagy ideiglenes jellegű létesítményekkel érhető el. A lokalizálás szempontjából nemcsak vízügyi létesítmények, hanem utak, vasutak vagy természetes terepvonulatok is figyelembe veendők.

Magaspart
A legnagyobb víz (LNV) fölé érő, tehát a hullámteret természetes módon határoló partalakulat.

Meder
A vízfolyást vagy állóvizet magába foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít.

Melioráció
Az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze. Komplex tevékenység, amellyel a talajok termőképességének megóvása, illetve javítása biztosítható. Alapjaiban egyrészt agronómiai és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenységet tartalmaz.

Mentesített ártér
Az ártérnek az elöntéstől árvízvédelmi gátakkal védett része.

Mezőgazdasági célú vízgazdálkodás
A mezőgazdaság feladatait, érdekeit szolgáló vízhasznosítási és vízkár-elhárítási tevékenység, a kizárólagos állami tulajdonban lévő vizek és közcélú vízilétesítményekkel összefüggő feladatok, valamint a vízügyi hatósági hatáskör gyakorlása kivételével.

Monitoring
Valamely környezeti elem (pl. víz, talaj, levegő stb.) mindenkori állapotának és igénybevételének (beleértve a szennyezést is) megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő-, észlelő- és ellenőrző hálózat az adatok mérésével, gyűjtésével, feldolgozásával, nyilvántartásával és értékelésével együtt.

Nyílt ártér
Amit a folyó áradáskor szabadon elönthet.

Nyúlgát
Ideiglenes jellegű, földből vagy földből és földes zsákból és pallókból rövid idő alatt létesíthető, kisméretű (50-60 cm koronaszélességű) gát, melyet a töltés koronáját meghaladó magasságú árvíz esetén - töltésmeghágás ellen - építenek. Gyakran alkalmazott formája a homokzsákból épített nyúlgát. A nyúlgátat a gátkorona vízoldali élén építik. A nyúlgát magassága általában 60-70 cm. A nyúlgát a kiöntött árvíz lokalizálására is alkalmazható.

Övcsatorna
Valamely adott területen kívüli helyekről származó vizeket összegyűjtő és elvezető csatorna. Célja a terület külvizektől, szivárgó vizektől való mentesítése.

Parti szűrésű vízbázis
Felszíni víz közelében lévő felszín alatti vízkészlet, amelyben a kitermelt víz 50 %-ot meghaladó mértékben a felszíni vízből történő beszivárgásból származik.

Rétegvíz-bázis
Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete az első vízzáró réteg alatt, vagy ilyen réteg híján 50 m-nél mélyebben települt porózus, törmelékes kőzetben található.

Regionális víziközmű
Az egymással oly módon összefüggő - műszakilag elkülönítve gazdaságosan nem üzemeltethető - víziközművek, melyek egységes rendszert alkotnak, és a rendszer több települést (megyét) átfogó, összefüggő földrajzi területen (országrész, régió) nagyszámú, jellemzően vízbázistól távol fekvő település részére a vízkitermelést, -tisztítást, -elosztást - amelyhez a fogyasztók közműves ivóvíz-ellátása, szennyvíz-elvezetés is tartozhat - látják el.

Rendkívüli szennyezés
A felszíni és felszín alatti vizek minőségét, öntisztuló képességét, illetve felhasználhatóságát, a vízi ökoszisztémák életfeltételeit veszélyeztető vagy jelentős mértékben korlátozó - esetleg az élőlények pusztulását okozó - kibocsátásokat (emissziókat). Ezek jellemzője, hogy kialakulásuk gyors, váratlan, előre nem jelezhető időpontban jelentkezik.

Sérülékenység
Sérülékenynek azt a vízadót (vízbázist) tekintjük, amelyet 100 éven belül felszíni eredetű víz érhet el.

Szennyvíztisztítás
Azon fizikai, kémiai és biológiai eljárások összefoglaló elnevezése, amelyek célja, hogy a vízbe a használat során bekerült zavaró vagy károsító hatású anyagokat módosítva vagy kivonva élővízbe való visszavezetésre vagy esetleg ismételt (elsősorban ipari vagy mezőgazdasági) felhasználásra alkalmassá tegye. Legfontosabb eljárásai: a fizikai, a mechanikai a szennyvíztisztítás első-, a biológiai a második-, és a kémiai a harmadik fokozata. Lényeges része a szennyvíztisztításnak az iszapkezelés.

Szivárgás
A töltés folyó felöli oldalát borító árvíz a nyomás hatására igyekszik a töltéstestbe, illetve az altaljba behatolni. Mivel abszolút vízzáró talaj nincs a víz a gát anyagának pórusait bizonyos idő alatt kisebb-nagyobb magasságig kitölti, azokban a mentett oldal felé mozog. Veszélyessé akkor válik, amikor a gáttest teljes keresztmetszetében átnedvesedik, és a szivárgó víz a mentett oldalon megjelenik, azaz a töltés átázik. A vízzel telített töltés állékonysága kisebb, mint a száraz vagy nedves töltésé.Következménye akár gátszakadás is lehet.

Talajcsövezés
A talajvíz szintjét leszállító, a talaj szellőzését segítő és így a talaj fizikai és kémia állapotát is kedvezően befolyásoló beavatkozás, amelynek során különböző keresztmetszetű járatokat (dréneket) létesítenek a felszín alatti víz elvezetése céljából.

Talajvíz
A földbe szivárgott (beszivárgás) felszíni víz, amely szintén felszíni vízként lép ki a forrásokban vagy a kutakban.

Talajvíz-bázis
Olyan vízbázis, amelynek vízkészlete a porózus felszín közeli képződmények telített zónájában helyezkedi el, vagy az első vízzáró réteg felett, vagy ilyen réteg híján nem mélyebben, mint 50 m.

Tározás
A szakirodalom a természetes körülmények között történő nyílt vízi „tárolást nevezi tározásnak (pl. mesterséges tavak) a tárolás kifejezés a mesterséges, zárt medencék, víztornyok esetében használatos.

Töltésmegcsúszás
A töltésanyag egy részének keresztirányú kagylószerű (lefelé, ki- vagy befelé) elmozdulása, A töltés általában az árvíz idején az átázott töltésanyag talajmechanikai jellemzőinek kedvezőtlen hatására csúszik meg. A töltésmegcsúszás kezdetét a töltés koronáján vagy rézsűjén keletkezett hosszirányú repedések jelzik. Veszélyes jelenség, töltésszakadást idézhet elő.

Töltésmeghágás
Az az állapot, amely akkor következik be, ha a kialakuló árvízszint magasabb, mint a töltés koronaszintje, és víz azon átömlik.

Termálvíz
Minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30 fok C.

Védekezési készültség
A veszély mértéke szerint meghatározott, a biztonság érdekében szükséges intézkedések megtételének intézményi kerete.

Védelmi szakasz
Az árvízvédelmi vonalaknak és a belvízrendszereknek a védekezés irányítására és végrehajtására meghatározott része.

Védmű
A vizek kártételei elleni védekezéshez szükséges vízi létesítmény.

Védőövezet
A vízbázisok védőterületének részegysége, amin belűl a terület használatával kapcsolatos korlátozások egységes rendszert alkotnak. Fajtái a vízkivételtől távolodva: belső, külső, hidrológiai A, hidrológiai B, hidrológiai C.

Védőidom
Az üzemelő, illetve tervezett vízkivételi műveket körülvevő felszín alatti térrész, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.védőterület Az üzemelő, illetve a tervezett vízkivételi műveket körülvevő terület, amelyet a vízkivétel - mennyiségi, minőségi - védelme érdekében a környezeténél fokozottabb biztonságban kell tartani.

Vízállás
A vízfolyás vagy állóvíz mindenkori szintjének magassága valamely alkalmasan választott pont („0"pont), vagy a tenger (Balti) szintje fölött.

Vízügyi szolgálat
A vízi munkálatok, ill. a vízgazdálkodási feladatok végrehajtására ás irányítására létrehozott vízügyi szervek összessége.

Vízbázis
A vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, illetve arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet.Vízbázison tágabb értelemben nem csak a kitermelendő vizet, hanem a vizet magába foglaló képződmény felszín alatti térrészét vagy a felszínen húzódó területét; az ebben tárolt vízkészletet; a víz kitermelésére szolgáló működő vagy tervezett berendezéseket is értjük.

Vízfolyás
Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik.

Vízgazdálkodás
A természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység; a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés.

Vízgyűjtő
A vízgazdálkodási feladatok összehangolásnak természetes területi egysége. A vízgazdálkodás irányítói a vízgyűjtőt tekintik az igazgatás alapjának.

Vízhasználat
Az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása.

Vízháztartás
Adott térben és időben a természetben a víz elhelyezkedésében vagy állapotában természetes erők hatására bekövetkező mennyiségi és minőségi változások összessége, illetve eredője. A vizsgált térbe az időhatárok között belépő és abból távozó vízmennyiségek egy vízháztartási állapotot jellemeznek, amelyben a tározott vízkészlet nő vagy fogy.

Vízháztartás-szabályozás
A káros vizek elvezetése a felesleges vizek visszatartása és megfelelő időben történő felhasználása.

Vízhozam
A folyók, csatornák, csővezetékek, kutak stb. szolgáltatta vízmennyiség, illetőleg víznyerési lehetőség.

Vízigény
A fogyasztók adott helyre és időszakra vonatkozó, vízfelhasználatra irányuló szándéka.

Víziközmű
Olyan speciális létesítmények összefoglaló elnevezése, amelyek a lakosság (a köz) vízellátását, illetve szennyvíz elhelyezését szolgálják. Víziközmű például a vízmű kútja vagy felszíni vízkivételi műve, a vízmű gépház, a víztisztítómű, a víztározó, a vízvezeték, a szenny- vagy csapadékvíz csatorna, a szennyvízátemelő, a szennyvíztisztító, stb.

Vízilétesítmény
Az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja.

Vízkár
A vizek többletéből vagy hiányából származó kár.

Vízkészlet
Meghatározott térrészben, adott időpontban található vízmennyiség.

Vízkészlet-gazdálkodás
Azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyeknek célja a vizek használatára irányul. A vízkészletgazdálkodás fogalma alatt ma már nemcsak a gazdasági célú felhasználók közötti elosztást értjük, hanem a vízkörforgás elemei közötti arányok figyelembe vételét, az ökológiai igények kielégítését, és a lehető legtöbb természeti és társadalmi kölcsönhatás szerinti szabályozást a vízgyűjtő egész területén.

Vízkészletjárulék
A vízkészletekkel való gazdálkodás sajátos eszköze, amit a vízhasználat vízjogi engedélyesének adó módjára kell megfizetni.

Vízkormányzás
A víz célzott irányítása árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartása, majd továbbvezetése.

Vízmérleg
A vízkészletek és vízhasználatok viszonyát, pillanatnyi helyzetét mutatja meg.
A vízmérleg nem csak a vízjogi engedéllyel már lekötött gazdasági célú
vízhasználatokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy a vízkészletek egy
meghatározott részét a meder és környezete ökológia igénye szerint természetes állapotban kell fenntartani.

Vízmosás
A völgyoldalakon és a mély vonulatokban lefolyó víz mechanikai energiája által okozott árkos erózió kifejlett formája.

Vízrajz
A vizek állapotának megismerése mérésekkel, majd a mérési eredmények feldolgozásával, értékelésével történik. Az adatokat és a különböző feldolgozásokat rendszerezni és tárolni kell későbbi ellenőrzések és vizsgálatok érdekében. Mindezek összessége a vízrajzi tevékenység.

Vízrendezés
Olyan műszaki beavatkozások összessége, amelyeknek célja a településeken, ipartelepeken a vizek kártétel nélküli elvezetése, mező- és erdőgazdasági területeken a lehető legjobb kapcsolat kialakítása a természetes vizek és a felszíni, felszín közeli talajrétegek között, és nem utolsó sorban minden területen a káros vizek elleni védelem a megelőző műszaki beavatkozások révén. Területi alapegysége a vízgyűjtőterület, amelynek jellemzője, hogy a felszínen és a felszín alatt összegyülekező vizek egy kilépési ponton hagyják el, illetve vezethetők le - dombvidéken vízfolyásokon, síkvidéken belvízcsatornákon keresztül.

Vízvisszatartás
A síkvidéki víztározás, tágabb értelemben a belvízgazdálkodás fontos eszköze
a belvízvisszatartás és a belvíztározás. Előbbi azt jelenti, hogy egy adott területre lehullott csapadék visszatartásra kerül az arra alkalmas helyen, utóbbi alatt a vízgyűjtőterületről levezetett belvíz tározása értendő. Mindkét esetben sokoldalú vízügyi, műszaki mezőgazdasági tevékenység együttes, összehangolt megvalósításáról van szó.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek