… úgy tapadtak a kerekei…

Sokféle helyzetben tapasztalhatjuk, hogy egy tárgyat nehezebb megmozdítani, mint aztán tovább mozgatni. Másképp tapad, amikor még áll, mint amikor már mozgásban van, s úgy húzzuk (vagy toljuk) tovább. Ezek szerint kétféle súrlódás van: az álló és a mozgó test súrlódása. (Az elsőt nevezhetjük tapadásnak is, bár a mindennapi nyelvhasználat nem igen különbözteti meg egymástól a súrlódást és tapadást.)

Végezzünk ezzel kapcsolatban vizsgálatokat!

A) Egyszerű vizsgálat

1) Keress a hűtőszekrény oldalán olyan hűtőmágnest, amely már régóta egy helyben van. Figyeld meg, mekkora erő kell a megmozdításához, s mekkora ahhoz, hogy ha már megmozdítottad, tovább húzzad!

2) Figyeld meg, mennyit kell várni (s a hűtőmágnest egy helyben hagyni), hogy megint tapasztalható legyen a különbség!

B) Bonyolultabb vizsgálat

(Legalább két ember együttműködése szükséges hozzá!)

·      Szükséges egy olyan rugó, amely nem túl erős és legalább 20–30 cm hosszú.

·      Szükséges egy olyan tárgy, amely – ha valahogy sikerül ráakasztani a rugó aljára – jól láthatóan megnyújtja azt.

·      „A” gyerek helyezze ezt a tárgyat az asztalra, s akassza bele a rugó egyik végét.

·      „B” gyerek tartson egy mérőszalagot a rugóval párhuzamosan. (Hosszabb legyen a mérőszalag, mint a nyugalomban lévő rugó!)

·      „A” kezdje el fokozatosan növekvő erővel húzni a testet, s figyelje, hogyan apránként hogyan nyúlik a rugó.

·      „B” folyamatosan figyelje az egyre hosszabbra nyúló rugó hosszát, s jegyezze meg, hány cm volt, amikor – a húzóerő hatására végre – megmozdult a test.

·      Miközben „A” lassan, folyamatosan húzza a tárgyat, „B” igyekezzen eközben megmérni, ebben az állapotban milyen hosszú a rugó.

·      A két mérési eredményt összevetve megállapítható, hogy adott esetben mennyivel nagyobb a mozgási súrlódásnál az álló súrlódás.