Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!
SEGÉDANYAG
A márvány háza - term.tud. jegyzet
A Föld belseje „Ezerfokos ásvány-főzelék bugyog odalent”
Forráspont nyomás-függése.
1) Kémcsövet töltsünk meg félig vízzel (csapvízzel). 2) Melegítsük majd kb. fél percig forraljuk a vizet. 3) Vegyük el a lángról és hirtelen dugjuk be jól záró gumidugóval. 4) Figyeljük, hogy mi történik a vízzel a kémcsőben. 5) Időnként vizes papírzsebkendővel hűtsük a kémcsövet, s figyeljük, hogy mi a hatása.
A Föld belsejében fortyogó ásvány-főzelék olvadás- és forráspontja erősen függ attól, hogy milyen nyomás alatt van. Köztudomású, hogy a Himalája tetején hamarabb forr fel a víz, mert – kisebb lévé a légnyomás – ott 100 oC alatt van a forráspontja. A kukta-fazékban azonban – minthogy a nehezék-szelep szabályozása szerint – nagyobb a nyomás, mint „kint”, ezért ott magasabb hőmérsékleten forr csak fel a víz. Viszont éppen ezért gyorsabban megfő benne az étel. A mi kémcsövünkben nincs levegő, hiszen a forralás révén azt kihajtotta belőle a vízgőz. A kémcső belsejében tehát csak víz van; folyékony és légnemű állapotban. Amikor már nem melegítjük, akkor a hűlés hatására elkezd a vízgőz lecsapódni (bent a kémcsőben). Ettől csökken a benti nyomás, ami viszont azzal a következménnyel jár, hogy a benti víz forráspontja lejjebb száll, mondjuk 90 oC-ra. De a folyamat nem áll meg, a folyamatos lecsapódás következtében a kémcsőben egyre kisebb a nyomás, s így egyre alacsonyabb a víz forráspontja. Ez a magyarázata annak, hogy ebben az esetben – paradox módon – a hűtés váltja ki a forrást. |