Tükrözés, szimmetria. (Optikai izoméria)

1) Pálcikamodellből rakjunk ki olyan tetraédereket, amelyekben a központi fekete elemen 4 különböző színű „golyó” van. (Pl. piros, fehér, zöld és kék.)

2) Ezek közül kettőt hasonlítsunk össze! Két eset lehetséges. Vagy egyformák, vagy egymás tükörképei. (Mint a két kezünk.)

3) Valamelyiken bármelyik két „golyót” megcseréljük. (Az eredmény az előző eset ellentéte; azaz ha eddig egyformák voltak, akkor most tükörképeket kapunk, és fordítva.)

4) Tükörképi formákat rakjunk egymás mögé, s a kettő közé helyezett tükörben nézzük meg az innenső tükörképét. Az valóban ugyanolyannak látszik, mint a túlsó.

A szerves kémiában fontos szerepe van azoknak a C-atomoknak, amelyekhez 4 különböző ligandum kapcsolódik (miként a mi modellünk esetében). Az ilyen C-atomot tartalmazó molekuláknak ugyanis (ezek szerint) két tükörképi változata lehetséges. (Optikai izomériának hívják ezt a jelenséget, mert az ún. poláros fény rezgéssíkját az egyik változat balra, a másik jobbra forgatja el.)

Az élővilágban mindig csak az egyik tükörképi változat fordul elő. A másik természetidegen anyag, s bajokat is okozhat.

A hírhedtté vált Contergan történetének is itt van a gyökere. Nem az a molekula okozott fejlődési rendellenességeket, amelyet (nyugtató és hányinger-csökkentő) gyógyszerként kifejlesztettek, hanem a tükörképi változata. Amely azonban még ha kis arányban is, de benne volt a tablettákban.

A 2001. évi kémiai Nobel-díjat olyan tudósok kapták meg, akik azon a téren értek el eredményeket, hogy miként lehet ez kémiai szintézist úgy irányítani, hogy minél inkább (vagy csak) az egyik változat képződjön. A Contergan-botrány nyomán világos, hogy ez miért fontos.