„Szín- forma- és minta-sokféleség a természetben”

 

Mitől fehér a liliom?

 

Fehér szirom-színanyag nincs. A vizes papír nem fehér. Őszülés.

 

1) Fehér papírlapot teszünk egy írott felületre.

2) Megnézzük, hogy mennyire látszanak át a papírlapon a betűk.

 

3) Vizet cseppentünk a papírlap egyik helyére, s az ujjunkkal „belenyomkodjuk” a papírlapba.

 

4) Étolajat kenünk a papírlap egy másik helyére.

 

5) Megnézzük, hogy ezeken a helyeken hogyan változott a papírlap színe és átlátszósága.

 

 

 

A papírt alkotó cellulóz-rost önmagában átlátszó lenne (ld. cellofán!), a papír mégis fehér (ha nem színezik). A kristálycukor kristályai önmagukban színtelenek és átlátszók, acukortartóban lévő kristálycukor mégis fehér. Ugyanez érvényes a konyhasóra és mégnagyon sokféle fehérnek látszó, porszerű anyagra. Ennek a fénytörés a magyarázata.

 

A kristálycukorra eső fény útja nagyon „kusza”. Ugyanis a cukorkristály és a kristályok közöttilevegő törésmutatója (fénytörő képessége) erősen eltér. Ebből következően a fénysugarak iránya a kristályokba való belépéskor és az onnan való kilépéskor is megváltozik. Ennek lesz az a végeredménye, hogy a fénysugarak a cukor-halmazban összevissza, minden irányba mennek. Így a szemünkbe is jutnak. Ezért látunk fehér színt.

 

Ugyanez történik a papír esetében is. Ott a cellulózrostok és a közöttük lévő levegő sokszoros váltakozása – és a két anyag nagy törésmutató-különbsége – okozza a jelenséget.

 

Ez a magyarázata a virágok fehér színének is. Fehér festékanyag a virágszirmokban nincsen. Ott is a növényi rostok és a közöttük lévő levegőbuborékok adják a fehérséget.

 

Kulcskérdés, hogy a két közeg anyaga erősen különbözzön fénytörő-képesség tekintetében. Ha a papír rostjai közé vizet vagy olajat juttatunk – amelyeknek csak kevéssé tér el atörésmutatója a cellulózrostokétól –, akkor a fent leírt jelenség megszűnik, a fénysugaraknem törnek összevissza a halmazban, hanem lényegében egyenesen folytatják az útjukat a halmazon keresztül. Ilyenkor a halmaz átlátszóvá válik.

 

Az ősz hajszál „fehérségét” szintén a festéksejtek és a közöttük lévő levegő-buborékok adják.

 

 

 

A habok világosak.

 

1) Pohár aljára teszünk 3-4 mm magasságig vizet.

 

2) Ebbe szórunk nagyon kevés permanganátot és teszünk konyhai mosogatószert.

 

3) Egy szívószállal kevergetjük, majd habot fújunk, hogy tele legyen a pohár.

 

4) Összevetjük a pohár alján lévő oldat és a hab színét.

 

 

 

A jelenség részben azonos az előző vizsgálattal. A habok mindig világosabbak és fehérebbek, mint a kiindulási oldatok. És nemcsak azért, mert a habokban (egy adott rétegvastagságban nézve) kevesebb maga a színes oldat, hanem a fent leírt optikai jelenség miatt is. A színtelen vízen képződő hab sem színtelen, hanem fehér.

 

 

Diverzitás és ökológiai stabilitás.

 

 

Hányféle növényt eszünk összesen?

 

 

1) Listázzuk azokat a növényeket, amelyeket akármilyen formában megeszünk. Lehetséges kategóriák: 1) alap-tápanyagok (búza, rizs, krumpli stb.), 2) zöldségek (hagyma, zöldpaprika, sárgarépa stb.), gyümölcsök (alma, szilva, dió stb.), fűszerek (bors, köménymag, vanília stb.), egyéb (sáfrány, lenmag stb.)

 

2) Válasszuk külön a hazánkban termő és a más égtájakról származó növényeket!