Azonosítás vérnyom alapján 

A fehérjék aminosav-molekulák hosszú lánccá való összekapcsolódásával keletkeznek. Minden fehérjére – pl. izomfehérje, inzulin, idegrost-fehérje stb. – jellemző, hogy a természetben található 20-féle aminosavból melyek és milyen sorrendben vesznek részt a lánc alakításában. Vannak olyan fehérjék, amelyek – a fenti szabályszerűségen belül – kicsi egyéni különbségeket is „megengednek”. Mondjuk: az adott fehérje molekulát alkotó 50 000 aminosav közül 49 950 minden embernél ugyanaz, de a maradék 50 helyen egyéntől függően más és más aminosavak vannak. Ezek az egyéni eltérések lehetőséget adnak arra, hogy pl. egy vörösvértest fehérjéi alapján megállapítsák: az adott vérnyom származhat-e a kérdéses személytől vagy sem.

A fehérjemolekulák aminosav-szerkezete – pontosabban az eltérések mértéke – alapján az is megmondható, hogy két élőlény milyen közeli rokona egymásnak.

A fehérjék felépítését a DNS-szabályozza. Ezért a DNS-molekulák összetételének vizsgálata is információt nyújt a rokonsági fokra vonatkozóan. Ma már ismerjük az ember mint faj teljes DNS-állományának pontos összetételét (humán genom projekt). Különböző népcsoportok ilyen vizsgálata fényt deríthet arra, hogy miféle rokonság van (vagy nincs) a csoportok között. Érdekes pl., hogy a mai magyarok genetikai (tehát DNS-)szempontból már közelebbi rokonai a körülöttük élő népeknek (szlovákok, horvátok, osztrákok stb.), mint honfoglaló őseiknek.