1. A tanulók önállóan olvassák el a verset.

Keressék meg a valódi mesterségeket jelentő szavakat!

Melyek lehetnek a költő által kitalált foglalkozások?

1. Az osztályt 4 csoportra osztom. 2 csapat az iskola tanulói névsorából, 2 a település telefonkönyvéből keressen mesterségeket jelentő családneveket. (Ha túl hosszú a névsor, a gyerekek abc szerint osszák el a neveket egymás között.)

Milyen munkát végeztek ezek a mesterek? (Ha valamelyiket nem tudják, keressék meg az  értelmező szótárban vagy az interneten.)

1. Régi mesterségek a nevekben: Vannak olyan családnevek, amikről a gyerekek már nem tudhatják, hogy valamikori mesterségeket jelentenek. Ha tudunk ilyen nevű családokat a saját környezetünkben, válasszunk azok közül,  ha nem, az alábbiak közül választhatunk:  Ardó, Czinczár, Csatár, Csikász, Darócz, Dusnok, Fonó, Hőgyes, Kaszab, Mizdó, Pintér, Tárnok, Vértes.

A csapatok húznak 2-2 nevet, aminek a jelentését megkeresik az eddig használt keresőben.

1. A csapatok készítsenek egymásnak betűrejtvényt, szókeresőt a megismert foglalkozásokkal!