Ráhangolódás: Ez a tavasz is rendkívül változékony, sokszor egy napon belül tapasztalunk meg legalább két évszakot. Hogy ennek mi az oka, arról sokat beszélgettünk már. Az óra anyaga is köthető részben az időjáráshoz, a bevezető részt tekintve.

Készüljetek fel egy gyermekkorotokból ismert mondóka bemutatására. Közepes hangerővel és helyes hangképzéssel, kiejtéssel mondjátok el:

„Esik az eső, süt a nap,

Paprika Jancsi mosogat.

Hát az öreg mit csinál?

Hasra fekszik, úgy pipál.”

Célkitűzés: A mai foglalkozáson a Szitakötő nyári számából Trogmayer Ottó: Mesterségek című versével foglalkozunk.

Tudjátok-e, mit jelent a címe? Mi a mesterség? Milyen mesterségeket ismertek? Tudod, mivel foglalkoznak a mesterséget művelők?

Ismerkedés a verssel.  A bemutató olvasás után válaszoljatok a kérdéseimre! Találkoztatok-e olyan szavakkal a szövegben, melynek nem vagytok tisztában a jelentésével?

(Esetleges szómagyarázatok)

A műben milyen foglalkozásokat említ meg a költő? Soroljátok fel!

Mivel foglalkozhat a szitakötő és a kefekötő?

Nézzük meg Bogdán István: Mestere volt egykor című könyvében!

Élnek-e ezek a szakmák manapság?

Vizsgáljuk meg a versben található orgonász szót, használjuk így? Mit mondunk helyette?

Ismertek-e híres orgonaművészeket?

Hol érzed a versben, hogy a költő erősen túloz?

Milyennek érzed a vers hangvételét?

Melyik sorvégek csengenek össze, jelöld a rímeket a szokásos módon! Hogyan nevezzük ezt a rímfajtát?

Találunk a műben alliterációkat is?

Keressétek meg ezeket!

Keressetek szinonimákat a „ki semmit nem tesz”-re! Milyen ember az?

Ki tudja megmondani, mi volt az összekötő kapocs a Mesterségek és az óra eleji mondóka között?

Olvassuk el még egyszer az alkotást! Most olyan szemmel figyeljétek, hogy rátaláljatok a képzett szavakra!

Gyűjtsétek ki a képzett szavakat és csoportosítsátok a képző fajtája szerint:

Igéből – igét:                igéből – igenevet:         névszóból – névszót:              névszóból – igét:

22 képzett szót kell találjanak a tanulók.

A feladat ellenőrzése, értékelés