bla
SEGÉDANYAGOK

Itt tölthetőek le az egyes cikkekhez kapcsolódó természettudományos és humán segédanyagok, feladatsorok, óravázlatok. Kattintson a címekre!

 
Az egyes segédanyagok oldalán az oldalsó linkre kattntva  elérhetőek a kapcsolódó folyóiratcikkek.
 
Örömmel fogadunk új ötleteket.
Kérjük, a szerkesztőség e-mailcímére küldje segédanyagait!
info@szitakoto.com
0-nyito-design_04
0-nyito-design_05
SEGÉDANYAG
Kovácsné Nagy Katalin
Csoportmunka

 

Csoportmunkának javaslom a Természetismeret tantárgy 5. vagy 6. évfolyamában.

 

1. Olvasd el a Sárréti mendemondák című szöveg első nyolc bekezdését!

2. A részletes Magyarország térképen keresd meg a Nagy-Sárrét és a Kis-Sárrét területét! Keresd meg Gyomaendrődöt is!

3. Lakóhelyünk a Hármas-Körösnek melyik partjára épült? Miért?

4. Szerinted nálunk éltek-e pákászok a folyószabályozás előtti időkben? A folyónak melyik partján? Miért?

5. Készíts kislexikont a szövegben talált ismeretlen vagy ritkán használt szavakból! Segít a szövegkörnyezet is.

Kislexikon

- Mocsár: állóvíztől teljesen felázott terület, melyet általában sűrű és buja növényzet, néha egybefüggő, mozdulatlan víztükör borít.

- Berek: folyók mentén elterülő, mély fekvésű, vizenyős, mocsaras talajú, fákból és cserjékből álló sűrű erdő. Csak olyan fákat találunk benne, melyek a nedves talajt és a nem ritkán előforduló vízáradásokat megtűrik.

- Porong: zátony.

- Láp: olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül. A láp tehát együtt jelenti a növénytakarót és a belőle képződő tőzeget.

- Ingóláp: a mocsárvidékek sajátos természeti képződménye. Úgy keletkezett, hogy az állandóan állóvíz borította láp állott vizeiben rothadó, pusztuló növényi maradványok levegővel nem érintkeztek, ezért nehezen korhadtak, és nem alakulhattak át földdé, az egész olyanná vált, mint a szivacs.

- Pákászok: azok a lápvidék környékén élő emberek, akik kimondottan a rétből, mocsárvidékből éltek, tehát földet nem műveltek, hanem abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket.

- Csónak: és a vele részben azonos jelentésű hajó, bodonhajó, illetve bödönhajó szavunk egy darab fatörzsből kimélyített, első vagy mindkét végén hegyes vízi járművet jelöl.

- Csolnak: vízi jármű régiesen.

- Ladik: a 19. század második felétől az egyetlen fatörzsből kivájt csónakot, bödönhajót fokozatosan felváltotta a ladik, mely deszkákból bordázatra épült.

- Sárhajó: bödönhajónak, hajónak, csónaknak az Alföldről ismerjük lápon, sáron csúszó változatát is. Ez volt a sárhajó, vagy más néven félhajó; a kivénhedt, megrongálódott hajótesteket ugyanis kettévágták, nyitott végét deszkával lezárták és többnyire lóval vontatták.

- Csáklya: különféle vastagságú rövidebb-hosszabb rúd, melynek végén szigony alakú vagy kettős, széjjelhajló végű vaskampó van. A hajón kikötés vagy elindulás alkalmával kapaszkodásra vagy támasztásra használják.

1988 - 2014 Liget Műhely Alapítvány | Impresszum | Hírlevél | Támogatók és Partnerek