1.     Mindenki kapott egy számsorozatot. Első feladat: próbáljátok megfejteni, hogy mi a szabály és ha rájöttél, akkor próbáld folytatni a sorozatot!

0,1,1,2,3,5,8,13,21,34,55,89…

(Minden elemet az előző két elem összegeként kapunk meg. Folytatás: 144, 233, 377, stb.)

Ezt a számsorozatot Fibonacci-sorozatnak nevezzük kitalálójáról, egy középkori itáliai matematikusról. Érdekesség, hogy a Fibonacci-számokkal nemcsak matematika órán, hanem az élő természetben is találkozhatunk.

2.     Nyissátok ki a Szitakötőt a 44. oldalon! A cikk elolvasása után Fibonacci-spirálokat követő képeket nézünk projektorral kivetítve. (fenyőtoboz, csigaház, rózsaszirom)

Egy érdekes kisfilm megtekintése még látványosabbá teszi az olvasottakat:

http://videa.hu/videok/tudomany-technika/geometria-es-a-termeszet-matematika-1YP1EKSmfAFRda8X

http://www.youtube.com/watch?v=fuCPXzAhNM4

3.     Megbeszéljük, hogy mi mindent tudtunk meg a cikk különös állatáról, az Ammonitesről. (Lábasfejűek közé sorolható, tengeri állat, a dinoszauruszokkal együtt halt ki, stb.)

4.     Ismétlés: Az elmúlt alkalommal arról beszélgettünk az ökológia szakkörön, hogy milyen nehéz pontosan megmondani, hogy mi is az az ökológia. Egy nagyon okos tudós, Juhász Nagy Pál tette fel a következő kérdést: Feltételezhetjük-e, hogy a Földünkön minden bármely élőlény bárhol és bármikor előfordulhat? Nyilvánvaló, hogy nem, hiszen akkor itt a tanteremben is feltűnhetne egy zsiráf (bárhol) vagy esélyünk lenne találkozni egy T-rex-szel. A Földön az élőlények tehát nem véletlenszerűen találhatók meg, egészen röviden az ökológia azt vizsgálja, hogy mi az oka annak, hogy egy adott helyen az adott élőlények fordulnak elő és nem mások.

Most én mégis megkérdezem, hogy találkozhatunk-e itt, Hajdú-Bihar megyében szerintetek ammoniteszekkel? (A gyerekek válasza az, hogy nem.)

Pedig aki Debrecenben jár, a Nagyállomás várótermében, az könnyen találkozhat e 65 millió évvel ezelőtt kihalt élőlény maradványaival. Az állomás vörös márvány padlózatában ugyanis jó néhány csigaszerű mintát fedezhetünk fel, ami bizony nem más, mint megkövesedett ammonitesz! (Mutatok egy képet nekik, amin jól látszik a fosszília)

http://www.deol.hu/dbarch/10/33/10-33_12.pdf

http://www.youtube.com/watch?v=Um25p7L-q_M

Kérdés: Hogy kerülhettek ezek a kövületek Debrecenbe? (Valamelyik dunántúli bányából hozták a vörös márványt, amiben a vágás és csiszolás után szépen mutatkozik ma is a tengeri állatok váza.)

 És a Dunántúli mészkőhegységekbe honnan került ammonitesz? Egykor hazánk területét is tenger borította és abban is éltek e kihalt faj képviselői!

Ha Debrecenben jártok és amíg a vonatra kell várni, érdemes megkeresni e kövületeket a csarnok járófelületén. Ti már azt is tudni fogjátok, hogy ezek nem „csigák”, hanem a tintahal rokonai!